Elhunyt Kárpáti Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa. Az intézmény így emlékezik meg róla:
„Elment a Mesélő. Vele jártunk Prágában a Hradzsinban és a sörözőkben, tőle tudtuk a cseh Rosenbergek és Schwarzenbergek várainak történetét. Időutazásra vitt minket Pécs belvárosában, a Jakab-hegyen, Pécsváradon vagy éppen az üveghutáknál. Senki nem tudta nála érdekesebben bemutatni a múltat, de történetei sajnos most egy időre véget értek.
Kárpáti Gábor Komlón nőtt fel és ott is érettségizett 1962-ben. A prágai Károly Egyetemen szerzett régész-politológus diplomát, és ragyogó nyelvtehetsége segítségével ekkor tanult meg a csehen kívül olaszul, angolul, németül, lengyelül, és spanyolul. Polihisztor műveltségére jellemző, hogy két egyetem (PTE, MOME) több karán is oktatott régészetet, művészettörténetet, valamint építészettörténetet.
Az ’50-es években már gyermekként részt vett Dombay János ásatásain (Zengővárkony, Komló-Temetőkápolna, Mecsekjánosi-Római villa). Első régész munkahelye a prágai Nemzeti Múzeum volt (1968-70). Ezután szegődött az akkor legnagyobb vidéki múzeumnak számító, és éppen fénykorát élő pécsi múzeumhoz. Együtt csinált magas kultúrát Andrásfalvy Bertalannal, Kerényi Gáborral, Kiss Attilával, Mándoki Lászlóval, Ujvári Jenővel vagy éppen Romváry Ferenccel. Kisebb pécsváradi népművelői kitérőtől eltekintve (1973-75) nyugdíjazásáig itt is dolgozott.
Neve szinte minden jelentős baranyai régészeti területen, vagy műemlék helyreállításánál feltűnik. Szakterülete a középkor volt, emellett sok római kori és újkori lelőhelyet is feltárt. Kárpáti Gábor találta meg Janus Pannonius feltételezett sírját 1991-ben, a pécsi székesegyház altemplomában, továbbá ő lelte meg a pécsi világörökségi helyszín szimbólumává váló bronz krisztogramot 2001-ben.
Búcsúzunk GÁBORTÓL: Ami elmúlt vissza többé soha nem jő, szívünkben őrizzük emlékét. In memoriam GABRIEL CARPATHICVS (Comlo, 1943 12 19 – Sopianae, 2022 05 15)”
