
„Tíz évvel ezelőtt még el sem tudtam volna képzelni, hogy egyszer Amerikában játszom majd. Most mégis megtörtént: négy különböző városban, több mint ezer mérföldet utazva, két és fél héten át adtam koncerteket”
– kezdi Kéméndi Tamás harmonikaművész, akinek régi álma vált valóra idén nyáron. De hogyan jutott el idáig?
Pécsen látta meg egy San Franciscóban élő magyar, aki a koncert után azonnal felkereste Tamást

– A történet két évvel ezelőtt kezdődött a 7. Pécsi Harmonika Fesztiválon, ahol a San Franciscó-i harmonikaklub egyik tagja figyelt fel a játékomra és a koncertem után a backstage-ben megkeresett – emlékszik vissza a himesházi születésű Tamás. Azonban sokáig úgy tűnt, az ötlet feledésbe merül, ám 2025 februárjában biztossá vált: a San Franciscó-i Református Magyar Egyház szervezésében felléphet és még mindig számítanak rá. Innen aztán egymás után jöttek az újabb lehetőségek: koncert a Los Angeles-i Magyar Házban, majd San Diegóban, ahol a Balboa Parkban épp a magyar közösség fellépőjeként mutatkozott be.
„Csodálatos érzés volt, hogy a hazámat képviselhettem egy olyan helyen, ahol a világ nemzetei egymás mellett mutatják be kultúrájukat”
– mondja Tamás.
– Ezt a parkot úgy kell elképzelnünk – természetesen nem pécsi léptékben – hogy minden nemzetnek van egy háza, egy hely, ahol bemutatkozhat. Ők hétről hétre lehetőséget kapnak. Így jutottam el én is ide, ahol Magyarországot képviselhettem.
Emellett Kaliforna legnagyobb harmonikafesztiválján Kéméndi Tamás volt az első magyar, aki színpadra állt a közönség előtt
– Ez a fesztivál az 1930-as évektől kezdődően működik és igen nagy eseménynek számít. A kintlétem alatt derült ki, hogy egy szlovák fellépő visszamondta és számítanának rám helyette. Így talán az első magyarként léphettem itt színpadra, ami hatalmas megtiszteltetés volt számomra – árulta el a zenész.
Amerikában egy pécsi zenésszel is találkozott, sőt fel is léptek együtt

Tamás a két és fél hét alatt megismerte, hogy miként ötvözik az amerikaiak a harmonikát a jazz világával.
„A mi magyar oktatásunkat erősebbnek érzem, de az amerikaiak nyitottsága, befogadása példaértékű. Számtalan magyar darabot játszottam, csárdást és verbunkot, és utána sorra jöttek hozzám, kottát kértek. Megható volt látni, hogy ennyire érdeklődnek a magyar zene iránt.”
A művész kinti élményeihez barátságok is kapcsolódnak: játszott Fischer Judittal – aki szintén pécsi kötődésű-, ő énekesként állt mellette a színpadon, de Balogh L. Endrével is, aki tárogatójával már régóta része a kaliforniai magyar közösség kulturális életének.
„Amerika számomra nemcsak koncerteket, hanem emberséget is jelentett. Mindenki segítőkész volt, szállást, kottát, támogatást kaptam. Ez az utazás egy valóra vált álom, amely örökre elkísér” – foglalta össze élményeit Tamás.
Biztos megyek még, de akkor viszem már a feleségemet
Arra a kérdésre, hogy a híres harmonikaművész visszatér-e Amerikába, csak mosolyogva annyit válaszolt: ígéretet már kapott egy jövő évi fellépésre, „de oda már biztosan nem megyek a feleségem nélkül. Ez a fellépés pedig San Franciscóban lesz.”

















