100 éves magyar sörfőzdét nyitottak újra Alsó-Baranyában

Szekeres Sándor Karancsi lakos 1923-ban nyitotta meg sörfőzdéjét, amit több éves előkészület előzött meg, ugyanis a sörfőzéshez komlóültetvényt is kellett telepíteni. Tíz évig működött a főzde, nehéz volt versenyezni az akkor már jól ismert eszéki sörfőzdével, amely a trianoni határmodosítással Alsó-baranyában is terjeszkedni kezdett. Karancsot elszakították Magyarországtól és a Jugoszláv Királyság része lett, akkoriban nehéz volt itt magyarként élni, ami a sörfőzdést nehéz helyzetbe hozta. A Szekeres család 1933-ban úgy döntött, hogy bezárja a főzdét és élelmiszer-vegyeskereskedést nyit. Szekeres a köztiszteletben álló férfi volt, a karancsi tűzoltóegyesölet elnöke, és a dárdai járás tűzrendészeti felügyelője volt.

A második világháború után az épület szállásként szolgált az idénymunkásoknak. Az egykori főzde épültet állapota annyira leromlott, hogy a kétezres években elbontották. Két házaspár, akik a kézműves sörök szerelmesei 8 éve vették meg a telket, három és fél évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy kézműves sörfőzdét létesítsenek az egykor főzde helyén, ezzel is fellendítsék karanacsi és a drávaszögi turizmust.

93 év után meg is nyilt a főzde, ahol sörfajtánként 220 liter készül (pilsner, ipa, pale ale, stout és málnás sör), a főzéstől a felszolgálásig két hét telik el, de van olyan sörök, amit két hónapig érlelnek. Nincs palackos sör, csak csapolt és csak előre bejelentkezett vendégek kóstolhatják meg az 50 férőhelyes sörfőzdében – mondta a Szlavónia Hangja napilapnak az ügyvezető Josipa Milić.

A horvátországi, Baranya megyében található Karancs (Karanac) településen a magyar lakosság száma körülbelül 300 fő, ami a teljes lakoság fele. A község a horvátországi magyarság egyik jelentős, bár csökkenő lélekszámú kulturális központja a Drávaszögben.

Forrás: Bácsmegyei Napló, Szlavónia hangja