Nehéz lenne felsorolni hányféle vér csörgedezik az angol királyi családban, az azonban biztos, hogy felmenőik között magyarok is vannak.
II. Erzsébet egyik dédapja, II. Franz Paul Karl Ludwig Alexander von Teck, 1837-ben született Eszéken. Viktória királynő unokatestvérével, a cambridge-i Mary Adelaide-dal kötött házasságával bekerült a királyi családba. Lánya, Mária V. György király felesége lett, egyik gyermekük, VI. György pedig Erzsébet apja volt.
A királynő dédapja Sándor württembergi herceg és Rhédey Klaudia grófnő első fia volt, így Rhédey Klaudia a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja.
Szerelem első látásra
Rhédey Klaudia grófkisasszony egy bécsi sétalovaglás alkalmával ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel. A grófkisasszony 17 éves korában, kolozsvári tartózkodása idején súlyos vérszegénységben szenvedett, ezért szüleivel együtt Bécsbe utazott, hogy a világ legjobb orvosai kezelhessék.
Egy bécsi sétalovaglás alkalmával pillantotta meg azt az „érdekes férfit”, akinek a neve Alexander von Württemberg. Szerelem volt első látásra. A német család ellenezte a házasságot, mivel rangon alulinak tartották a Rhédeyeket. A legenda szerint gróf Rhédey László megsértődött, mondván, hogy neki olyan vej nem kell, aki nem tud magyarul.
A szerelmesek 1835. május 2-án mégis egybekeltek, és Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor lovasbalesetben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni.
Klaudiát végakarata szerint a Marosvásárhely közeli erdőszentgyörgyi református templomban, a Rhédeyek sírkamrájába temették el. Az ott álló emléktáblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé, amely ma is látható.
Károly walesi herceg 2008. május 8-án ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedezik az ereiben.
Rétfaluból a Buckingham-palotába
Az Eszékkel ma már egybenőtt Rétfalu református anyakönyvében található a lelkész által tett bejegyzés. 185 évvel ezelőtt, az 1837-dik év Szent Mihály hava 2-dik napján (vagyis szeptember 2-án) az év 17. kereszteléseként, Csikós József lelkész az alábbi bejegyzést tette:
| Keresztelendő kisded: | „Ferencz Pál Károly Lajos Sándor született Gróf Hohenstein” |
| Atyjának neve és rangja: | „Ő Királyi Magassága Sándor Württembergi Herczeg, Cs.K. valóságos Ezredes és a Cs. K. Fő Herczeg József 2-dik számú Huszár Ezred Commendánsa” |
| Anyjának neve és rangja: | „Claudia született Rhédey Grófné, jelenleg Hohensteini Grófné” |
| Kereszt Atyák / Anyák neve: | „Ő Királyi Felsége a Württembergi Királyné, Ő. Kir. Magassága Ádám Württembergi Herczeg Ő Cs. Felségének az Orosz Cárnak General Adjutánsa, Ő Királyi Magassága Luccai Herczeg, Spanyolország Infánsa, Ő Kir. Magasság Henriette Württembergi Herczeg Asszony, Báró Inczédiné született Bartsainé Asszony, Ő Méltósága Gróf Rhédey Ágnes Asszonyság” |
Vagyis a rétfalui lelkész által keresztvíz alá tartott csecsemő nem más volt, mint II. Erzsébet nagymamájának édesapja. Württembergi Ferenc későbbi tecki herceg, az ez időben Eszéken állomásozó József nádor nevét viselő 2-dik huszárezred parancsnokának, Sándor württembergi herceg magyar huszárezredes, és az Aba Sámuel királyunk nemzetségéből való kisrédei Rhédey Klaudia grófnő „szerelemgyereke”.
