Címlap Közlekedés Fél évszázada...

Fél évszázada indult el az első Mecsek-expressz – 40 éve gyorsabban értünk fel Budapestre, mint napjainkban…

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Felbolydult a Déli pályaudvar a Mecsek-expressz első úján. Azon a reggelen sokan megnézték a kigördülő vonatot, a kocsik reprezentatív megjelenésben futottak ki az állomásról, mindegyik kék-sárga színben, dízelmozdonytól vontatva. Ettől kezdve a gőzmozdonyoknak befellegzett.

A Mecsek-expressz megindulásával egy időben indult el a Pannónia nemzetközi gyorsvonat is, ami Pécsen, Eszéken és Szarajevón keresztül az adriai Plocéba ingázott. Imádták a pécsiek, a közvetlen vonttal rengetegen utaztak csobbanni a tengerbe.

Ekkortól tűntek el a gőzmozdonyok a Déli pályaudvar—Nagykanizsa, Budapest—Pécs, Budapest—Szombathely, valamint a főváros és Szeged közötti vonalakról, mivel dízelmozdonyok vették át a helyüket.

A magyar sajtó ünnepélyesen számolt be a Mecsek-expressz beindításáról 1968. május 13-án.

„A MÁV nyári menetrendjével egy időben, május 26-tól új expresszjárat indul a Déli pályaudvarról. A Diesel-vontatású kék-sárga Mecsek-expressz naponta közlekedik Budapestről Pécsre és vissza. Pécsről indul reggel 5 óra 46 perckor, Budapestre érkezik 9 óra 4 perckor. Visszafelé 18:26-kor indul a Déli pályaudvarról és 21:48-kor érkezik Pécsre. A rendes gyorsvonati helyi árakon lehet jegyet vásárolni az expressz vonatra az utasoknak, helyjegyek elővételben is kaphatók. A Pécs—Budapest között beindított impozáns szerelvénnyel közlekedő Mecsek-expressz néhány éven belül 100—110 kilométerrel száguld majd utasaival. A jelenlegi gyorsvonat helyébe lépő Mecsek-expressz kékszínű, új kocsijai kényelmes utazási lehetőséget nyújtanak. A szerelvényen megszüntetik a hagyományos étkezőkocsit és helyébe bisztró jellegű kocsit iktatnak, amelyben részben az önkiszolgáló módszert is alkalmazzák.”

Expresszvonat a Mecsekben, a már nem létező husztóti viadukton

Az egységes kék-sárga színű szerelvény a MÁV reprezentatív járata volt, nyolc személyvagonból és egy étkezőkocsiból állt, és a legújabb, legkorszerűbb kocsikat állították forgalomba.

„A tősgyökeres pesti embert nagy öröm tölti el, ha azt hallja, hogy például a Mecsek-expressz két és fél óra alatt teszi meg az utat Pécsig. Hiszen nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy Pestlőrinctől az Emkéig sem sokkal kevesebb idő kell…” – írta az Esti Hírlap.

Az új vonat még a költőket is megihlette. Ágh István, a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító Mecsek Expresszről írt verse az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg:

Azonban nem mindenki volt elégedett a vonattal, állítólag takarítást alig látott, amire sok panasz érkezett a MÁV-hoz.

„Az ember nem a rosszabb ruhájába öltözik, ha vonatra száll, hogy távollakó, ritkán látott rokonait meglátogassa. Megkezdi az utazást rendezett külsővel, s amire útjának végcélja felé közeleg, legszívesebben elbújna a rá várók elől. Legfőbb óhaja, hogy a jótékony sötétség eltakarja azokat a foltokat, amelyek a legnagyobb óvatosság mellett is a vonatokon ráragadtak. A naiv utas a Mecsek-expresszre átszállva első osztályra vált jegyet, remélve, hogy itt tisztaságot talál. Az első, felületes szemlélődés valóban megnyugtató. Csipkefejvédők, az ablak melletti asztalkán, plüss üléseken por, piszok. A Pécsről Budapestre induló, déli gyorsmotorvonat is kényelmesnek, újnak hat. A patinás kosz láttán mégis úgy tűnik, mintha fél évszázada állna a „kulturált közlekedés szolgálatában” – számolt be útjáról Kisalföld című lap újságírója.

1883-ban, a Budapest-Pécs viszonylat megnyitásakor 11 óra alatt tették meg az utat a gőzvontatású vonatok, a menetidő 1940-ben öt, 1950-re négy, 1960-ra három és fél órára csökkent. A mecseki alagutak megépülésével még gyorsabb lett a vonat.

A rekord a nyolcvanas évek közepe volt, amikor két és fél óra alatt tették meg a Pécs-Budapest távot. Ez a villamosításnak is köszönhető volt, ami 1985-re készült el. 1985-től villanymozdonyok száguldoztak, a menetidő ekkor volt a legrövidebb: 2 óra 30 perc!

„Pécs felszabadulásának 41. évfordulóján begördülhet az első villamos mozdony vontatta szerelvény a pécsi vasútállomásra” – büszkélkedett a helyi sajtó.

„Az előzetes számítások szerint a villamosított vonalon gyorsulhat a közlekedés, például a Mecsek-expressz menetideje 2 óra 50 percről 2 óra 30 percre csökkenhet, s a vasút kiadásai is mérséklődni fognak, mivel az elektromos vontatás költsége mintegy egyharmada a dízeles vontatásénak.”

Akkor a szakemberek azt jósolták, hogy a kétezres évekre, 2010-re már 140 km/órás sebességgel száguldhatunk, így az út másfél órára rövidült volna – ezzel szemben 16 perccel nőtt!

A vonat 1988-ban komfortkocsit kapott, erről így írt egy lap:

Az ön kocsija komfort” — így kezdődik a reklám az egyik totószelvény hátoldalán. Mire az olvasó azt mondhatja, az attól függ, hogy Volvo-e vagy Trabant-e az a kocsi . ..

A reklám tárgya azonban csak a folytatásból bontakozik ki. „Pécs—Budapest—Pécs. Mecsek-expressz, naponta videoprogram, zenehallgatás, újságok, kávé, üdítő, elfordítható repülőülések, teljes kényelem.” Én, egyszerű polgár igyekszem megtalálni a nekem célzott csemegét. Leginkább a repülőülés izgat, bár az teljesen mindegy, hogy repülés közben el tudom-e fordítani vagy magától repül majd tovább. Az alapkérdés viszont nyitva marad: milyen járművet hirdetnek? Expressz lehet autóbusz, lehet repülő — ha már az ülése megvan! —, lehet hajó, és futhat a kocsi sínen is. Azt se tudtam meg, hány percig tart az út, mennyi forintért lesz az én kocsim az a komfort… Talán a pontossággal csalogatóbb lett volna a reklám. Vagy ki tudja?

Gömbvillám is kísérte a vonatot?

1989. november 28-án furcsa dolog történt: „Különleges, és mindmáig megmagyarázhatatlan esemény történt november 28-án, amikor a Pécs felé száguldó Mecsek-expresszel versenyezni kezdett egy narancssárga színű, vakító tűzgömb. Az ismeretlen eredetű gömb 18.15-kor Szatina-Kishajmásnál csatlakozott a vonathoz, illetve követte, majd 4-600 méteren belül cikcakkban, olykor pedig párhuzamosan haladt a szerelvény mellett. Időnként előzött, miközben villámgyorsan kikerülte a fákat és dombokat. Figyelemre méltó, hogy a szakasz három alagútjába nem követte a vonatot, míg Bükkösdtől Szentlőrincig végig párhuzamosan suhant a mozdony mellett. Szabó Lajos mozdonyirányító és Százujj József mozdonyvezető kezdetben megszeppenve figyelték a jelenséget, később megbátorodva villogtatták a dízel lámpáját, melyre a gömb visszajelzett. Szentlőrincnél véget ért a furcsa közjáték, a gömb kiemelkedett a szentdénesi legelő fölé, ahol éjfélig is látták a furcsa tüneményt.”