A város történetében elég gyakran volt földrengés, súlyos károkat azonban nem okoztak, hála a Mecsek kőzettani körülményeinek is. Volt, hogy házak omlottak össze, vagy kémények dőltek le, de haláleset még nem történt az elmúlt 1500 évben. Az elmúlt egy hétben két földrengés is volt Pécs közelében: február 10-én volt Pécs-Vasason, erőssége 1,3-as volt, február 13-án pedig Bükkösdön mértek 1-es erősségű földmozgást.
A pécsi földrengések két irányból érkeztek: az erősebbek a laza felépítésű Alföld felől (Kecskemét, Eger, legutóbb pedig Budapest felől), a gyengébbek a horvátországi karsztvidék irányából, ahol
a föld alatti óriási mészkőüregek beomlása okoz rengést
– írta 1956-ban a Dunántúli Napló.
A nagyobb rengések az elmúlt 1500 évben elkerülték környékünket, ezt mutatja a térkép is, amelyen a 456 és 2016 közötti földrengéseket jelölték.
1723
A legrégebbi feljegyzett földrengés 1723. április 2-án hajnalban volt. A városi tanács feljegyzése szerint az egész városban lehetett érezni a rengéseket, de jelentős, említésre méltó kár nem keletkezett.
1738
A legnagyobb földrengés a török hódoltság után, a 18. század harmincas éveinek végén volt, amikor több ház összedőlt. A pánikot növelte az egy időben városon végig száguldó orkán, ami több halálos áldozatot követelt, amikor a Szkokó-Bálics felől lezúduló víztömeg elöntötte az akkor kiépülni kezdő Szigeti külvárost.
1757
Erről a földrengésről Pethő Gáspár krónikája emlékezik meg, amelynek hitelességét oly hosszú idő után nem lehet ellenőrizni.
„Részletében ismeretes előttünk az 1757. július 12-i földrengés, amely az éjjeli órákban kezdődött s több hullámban teljes napon át tartott. Sok ház erősen megrongálódott, több összeomlott. A földrengésről a város tanácsa értesítette a bécsi udvart is.”
1880
„November 13-án, kedden reggeli 7 óra 40 perckor volt városunkban oly földindulás érezhető, mint itt emberemlékezet óta nem volt. Tartamát némely észlelő 6—8, némelyik 20 másodpercre is számítja annak jeléül, hogy az a város különböző részeiben különböző tartamú volt, ami a rengés és hullámzás erejében is kifejezést nyert.
Legnagyobb zavart okozott a belvárosi templomban, hol a főgimnáziumi ifjúság szentmisén volt és hol a lökések oly erőben nyilatkoztak, hogy az álló és térdelő fiatalság egymásra düledezett, ezen sorsot a szentmisét szolgáltató pap sem kerülte el.
A földrengés központja Zágrábban volt, ahol alig maradt ház sérülés nélkül, nagyobb része lakhatatlan állapotba jutott, több egészen beomlott” – írja a korabeli tudósítás.
1905
Az 1905. évi lélektani hatása erős volt, mert nappal történt és morajlás zavarta meg az ekkor még utcai forgalomtól alig érintett pécsi csendet.
„Pécsett is mintegy másfél perczig tartó földrengés volt, mely nem volt bár erősebb természetű, de hatása több jelenségnél volt észlelhető. A faliórák sok helyen megálltak, a rengés, mely azonban gyorsan elhúzódott, elég érezhető volt. Igen kívánatos lenne, ha a pécsi meteorológiai állomást is kiegészítenék földrengésjelzővel, hogy ily módon ezen felette érdekes természeti tünemény lefolyásának pontos képe lenne előrelátható.”
1922
November 27-én hajnali negyed négykor erős földrengés rázta meg Pécset, amikor az egész alvó város felriadt. Ennek erőssége akkora volt, – bár csak néhány kéményomlást okozott (Szabolcson egy tárna omlott be, az Irányi Dániel téren pedig egy emeletes ház repedt meg -, hogy a pécsiek közül nagyon sokan a gyorsan magukra kapott ruhában menekültek az utcákra, terekre.
„Egyik helyen az ajtók recsegtek, másutt mintha az úgy mozdult volna meg , akiknek közvetlenül a padlás alatt van a hálószobájuk, úgy hallották,
mintha besurranó alak sietne tova a padláson.
Egyes bérházakban nagy volt az ijedelem és lenge éjjeli öltözékekben rohantak az aggodalmaskodók a folyosókra és amikor a földlökések nem ismétlődtek, fázósan vonultak vissza az időközben kihűlt ágyakba.”
Kisebb rengések azóta is rendszeresen előfordulnak, amelyek nem okoznak anyagi kárt, csak műszerekkel érzékelhetők.
Forrás: Pécsi Napló, Dunántúl, Régi Pécs, Dunántúli Napló
