Parlamentáris szokásainknak megfelelően beszámolok önöknek a legutóbbi ülés óta eltelt eseményekről. Két hónap telt el a legutolsó találkozásunk óta, ebben a két hónapban folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez – kezdte napirend előtti felszólalását Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakának első napján.
Hazánk a béke pártján áll
Amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg. Magyarország mérsékelni tudja az inflációt, a kormány szándéka, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a háború kitörésének első évfordulóján Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatandók a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy a háború évfordulóján az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból.
Hozzátette: az Országgyűlés egyértelmű állásfoglalására szükség is van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra, „mindenki láthatja, hogy bele akarnak minket préselni a háborúba”. Azt akarják, hogy „csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz” – tette hozzá. Hangsúlyozta: naponta szenved el Magyarország provokációkat. „Azt kérem önöktől, hogy a provokációknak ne üljünk föl, és tartsunk ki Magyarország érdekei mellett a nemzetközi politika arénájában” – fogalmazott Orbán Viktor.
A családok számára maradnak a rezsicsökkentett árak
A családok számára 2023-ban is maradnak a rezsicsökkentett árak – folytatta Orbán Viktor, aki emlékeztetett: Magyarország már tavaly úgy döntött, hogy egyes cégektől az extraprofit egy részét elvonja, hogy a rezsivédelmi alapba téve abból segítse a magyar családokat és vállalkozásokat, és idén is ezt teszi.
Beszámolt arról is, hogy a kormány hosszú távú energiapolitikai döntéseket is hozott: a következő évtizedben korszerűsíti, fejleszti a magyar ipart, ennek azonban jelentős az energiaigénye. Figyelmeztetett arra is: az Északi Áramlat felrobbantása egy terrorakció volt. Leszögezte: Szerbiával együtt világossá tették, ha ez megtörténne a Déli Áramlattal is, azt nem lehet majd úgy „elmismásolni”, ahogy tették azt az Északi Áramlattal.
Minden gyermekpornográf esetet ki kell deríteni
A kormány világos utasításokat adott a magyar hatóságoknak az összes gyermekpornográf eset felderítésére – hangsúlyozta a kormányfő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy erőteljesen nő a gyermekpornográf esetek száma, ami azt mutatja, hogy a genderpropagandát nem szabad félvállról venni.
Kijelentette: „elvárjuk, én magam is elvárom a tankerületi vezetőktől és az iskolaigazgatóktól, hogy minden ilyen esetnek azonnal legyen következménye”. Emlékeztetett: tavaly 3,7 millió magyar ember mondott nemet a genderpropagandára. „Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális, olyan sziget Európában, ahol a családok biztonságban küldhetik el gyermekeiket az iskolába”. A miniszterelnök az Országgyűlés valamennyi frakcióját együttműködésre kérte a gyermekek védelmében.
Húsz intézkedéssel védik a munkahelyeket és a családokat
Orbán Viktor szerint amíg tart a szankciós politika, a 2023-as végére vissza tudják vágni egy számjegyűre az inflációt. Eddig 20 intézkedést hoztak: 10 a munkahelyeket védi, 10 pedig a családokat.
- Az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis- és középvállalatokat támogatják, összesen 220 milliárd forintnyi összeggel. Meghirdették a Széchenyi Kártya Programot. 2023-ban 290 milliárd forintot költenek a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjára, amelyben az inflációs kamatokkal szemben a kisvállalkozók 5 százalékos kamaton juthatnak hitelhez.
- Meghirdették a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő garancia és hitelprogramot. Ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Ez a kettő együtt 430 milliárd forint.
- Meghirdettek egy újraiparosítási hitelprogramot, amelyet Baross Gáborról neveztek el. Egy kedvezményes fix kamatozású hitelprogramot indítanak a magyar vállalkozások export növelő beruházásainak finanszírozására.
- Kiterjesztették a kamatstopot a kis és középvállalatokra, kiterjesztették a kis és középvállalatok hiteleire, ez összesen 2 ezer milliárd forintnyi hitelt érint, és 60 ezer vállalkozásnak segít, azzal, hogy a kamat maximuma 7,77 százalék.
- Egy új nemzeti tőkeholding rendszert hoztak létre 1000 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzeti tőkeholdingnál, segítve a vállalkozások tőkehelyzetének rendezését, hogy a tőke hiánya ne lehessen akadálya a munkahelyek megtartásának.
- Agrármoratóriumot jelentettek be, ezt a magyar gazdák védelme érdekében hiteltörlesztési moratóriumként hirdették meg: 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell törlesztőrészletet és kamatot fizetniük.
- Meghirdettek egy turisztikai akciótervet, hogy az ilyen vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulást ne kelljen befizetni, nem törölték el, de felfüggesztették, és a SZÉP-kártyák felhasználását pedig felgyorsították, hogy a magyarok idehaza költsék el a pénzüket.
- A munkába járás támogatásának mértékét megemelték. A munkába járás költségeinek volt egy adókedvezménye eddig is Magyarországon, ennek a mértékét a duplájára emelték, ami azt jelenti, hogy 100 ezer dolgozó munkába járását támogathatják adómentesen.
- Egy munkaerő-támogatási programot is hirdettek. A bérköltség 50 százalékával támogatják azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti, vagy legalább egy hónapig munkanélküli, 25 év feletti álláskeresőt felvesz.
