Szili Katalin: Pécs városa sem játszhat betlire!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Kezdés
Laura, Alida

Exkluzív interjút kértünk dr. Szili Katalintól, aki első ránézésre a legizgalmasabb tagja a PTE-t működtető alapítvány ötfős kuratóriumának.

Bódis Józsefnek érthető a szerepe, hiszen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter “jobbkeze“, a kuratórium legmagasabb rangú kormányzati és politikai szereplője jelenleg – mint felsőoktatásért felelős államtitkár, aki azonban a Pécsi Tudományegyetem volt rektoraként kívül-belül ismeri az egészet.

Dr. Rappai Gábor elismert egyetemi ember, az egész karrierje a PTE-hez kötődik. 1983-ban belépett az egyetem kapuján, és azóta sem hagyta el azt.

Dr. Mikes Éva fejlesztéspolitikai szakember harmincéves tapasztalattal; régiós fejlesztési kormánybiztos jelenleg, aki két lábbal áll a földön és komolyan együttműködik az egyetemmel. Átlátja a piaci szempontokat és képes kontextusba is helyezni ezeket.

Decsi István (köz)gazdasági szakember, aki az egyetem kancellárja, és a Pécsett megtelepedő legtöbb hazai- és nemzetközi multicéget köszönheti neki a város – ezeket ugyanis ő tárgyalta le egykor még gazdasági alpolgármesterként 2016–2019 között.

Tehát a „valódi” piac, a „mindennapi” gazdaság és a (elméleti) tudomány képviselői kiegészítik egymást, közéjük ékelődik be Szili Katalin, aki 2015-től miniszterelnöki megbízott. Nem véletlenül kérték fel azonban a jogász, humánökológus politikust a pécsi kuratóriumba. Szintén több évtizedes tapasztalata van, ráadásul vele lehet meg az egyensúly is.

Érlelődött a változás

Hogyan látja a magyar – akár konkrétan a pécsi – felsőoktatást, képzést manapság? Ön szerint reformra szorul-e, és ha igen, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni ekkor?

Az elmúlt évtizedekben számos kritika érte a felsőoktatást, többek között az, hogy nem követi a piaci viszonyokat, túl bürokratikus a rendszer, ami irányítja. Már régóta érlelődött a megújítás igénye, tehát harminc évvel a rendszerváltozás után dicséretes, ha egy kormány felvállalja a változtatást a nagy elosztó rendszerek egyikében.

A modellváltás az ehhez vezető legjobb út?

Nem a modellváltás kifejezés, hanem annak tartalmi elemei a lényegesek.

A változtatás azért történik, mert a kialakított modell az államtól függetlenebb struktúrában, pénzügyi önállósággal, megszemélyesített működtetőkkel garantálja a versenyképességet.

A kritizálók tévednek: azzal, hogy az állami köldökzsinór lazábbá válik, azzal, hogy az állam az irányítás, szabályozás, ellenőrzés szerepét megtartja, az egyetemi autonómia mélyebb és szélesebb lesz. Ennek garanciája a kuratórium és a szenátus harmonikus együttműködése, hatékony kooperációja a hétköznapokban. Mindez a támogatások és a hallgatói létszám maximalizálását jelenti, továbbá a dolgozók megelégedettségét eredményező bérezést, nemzetközi elismerést az oktatás, tudomány világában.

Mi volt az, ami motiválta akkor, amikor elfogadta a felkérést az alapítvány munkájában? 

Pécsett lakom és élek. Számomra nagyon fontos Pécs és a régió jövője.  Ennek most új lendületet ad a dr. Mikes Éva kormánybiztos asszony és munkatársai által fémjelzett gazdaságfejlesztési program, s az ezzel harmonizáló egyetemi fejlesztések sokasága. Ezzel egy remek ügyet szolgálhatok magam is.

Ki kereste meg önt és kérte fel erre a feladatra? Meddig gondolkodott rajta?

A kuratórium leendő elnöke keresett meg és Palkovics László miniszter úr kért fel a feladatra. Az elmúlt években, évtizedekben számos és számtalan alkalommal segítettem az egyetem különböző elképzeléseinek megvalósítását, akkor is, amikor ez feladataim okán kötelezettségem volt és akkor is, amikor nem.

A kuratórium leendő  tagjainak mindegyike, magamat is beleértve szerepelt az egyetem által összeállított lehetséges kuratóriumi tagok listáján.

Mivel előzőleg több egyetemi vezető is felkeresett, így a hivatalos megkereséskor túl sokat már nem kellett gondolkodnom.

Mi az, amiben segíteni tudja majd a PTE-t?

Elsősorban nekem kell tudnom, hogy mik az egyetem, s annak döntéshozó szervei elképzelései az egyetem jövőjéről. Annak esélyét kell megteremteni, hogy az egyetem – mint a régió legnagyobb foglalkoztatója – történelmi múltjához méltó helyet foglaljon el nemcsak Európa, hanem a felsőoktatás globális térképén is. 

Politikai vélemények szerint a Fidesz hatalmának átmentése folyik, illetve bebetonozása arra az esetre, ha elveszítenék a jövő évi választásokat. Ezért „foglalták el” az egyetemeket is. Ön szerint ez mennyire helyes „diagnózis”?

Ha valaki ismeri az alapító okmányokat, be kell látnia, hogy ez egyszerűen butaság. Maradjunk annyiban, mindenkinek az üléspontja határozza meg az álláspontját.

Mit nyerhet Pécs azzal, ha jól működő és sikeres egyeteme van?

Ahogy már említettem, a régióban az egyetem a legnagyobb foglalkoztató, következésképpen a motorja is a térségnek, határon innen és túl. Egy prosperáló egyetem húzza magával a beszállítókat, a szolgáltató szektort, a kulturális hozzáadott értékről, a nemzetközi hírnévről nem is beszélve. Tehát Pécs városa sem játszhat betlire, ha az egyetemről van szó, s ezt a kérdést nem is szabad pártpolitikai alapon megítélni.

Ön szerint mik a jellemzői a „jó” és a „sikeres” fogalmaknak az egyetemi, felsőoktatási dimenzióban? 

Én nem a jó, hanem a legjobb kategóriában gondolkodom. A legjobb, amit nekünk, a kuratóriumnak nyújtani kell: együttműködés az egyetem vezetésével. A sikert ítéljék meg azok, akik ennek részesei lehetnek: a dolgozók, hallgatók, vállalkozók, a pécsiek, a régió lakosai.

Tákolmány, gyűlöletpolitika és hologram

Önt sokan nevezik árulónak azért, amiért baloldali, MSZP-s múltja ellenére Orbán Viktor főtanácsadója lett. Ön azonban rendre elmondja, hogy a baloldali értékek nemzetről szólnak, nemzetben gondolkodik egy „igazi baloldali” és még hívő is. Az ön baloldalisága hogyan egyeztethető össze a kormány/Orbán céljaival?

Ha már a baloldaliságról beszélünk,

Orbán Viktor miniszterelnökként több baloldali intézkedést tett, mint bármelyik, önmagát baloldalinak nevező, de merőben neoliberális politikát folytató kormány,

ha csak a családtámogatás, a 13. havi nyugdíj-visszaépítés kérdésére gondolok. De az interjú kereteit meghaladja a felsorolás lehetősége. De például a nemzetpolitika kérdéseiben teljesen azonosulok azokkal a lépésekkel, amelyeket a kormány tett az elmúlt 11 évben, s még tenni kíván a diaszpórában, vagy a határon túl élők érdekében.

Minek tekinthető ön szerint a mostani kormányellenes összefogás? Ez baloldali politika? Liberális politika? Vagy ezek keveréke, esetleg valami teljesen más? 

Kizárólag a miniszterelnök úr iránti gyűlölet tartja össze. Ez nem baloldali politika. Talán még neoliberálisnak sem nevezhető, az ellenzéki gyűlöletstruktúrán alapuló, jövőkép nélküli amorf képződmény, ami hosszú távon nem életképes. 

Rejt-e és ha igen, akkor milyen kockázatokat az országra nézve egy ilyen koalíció? Vagy ebben semmi rendkívüli nincs, mert ezt hívják nagykoalíciónak, amire akad példa az európai politikában?

Mint említettem, az együttműködésük semmi másból, csupán gyűlöletből fakad, Orbán Viktor eltávolítását akarják bármi áron elérni. Más mondanivalójuk nincs. Megjegyzem,

az ilyen tákolmány kormányzóképessége több, mint kérdéses, hiszen jó néhány, egyébként az ország számára fontos kérdésben nézeteik összeegyeztethetetlenek.

Maradnék a nemzetpolitikánál, ahol ez jól tetten érhető. Én a mai globális és európai kihívások közepette – gondolok itt különösen a migrációra, a pandémiára – nem bíznám az országot egy veszekedő, egységes, világos jövőképet felmutatni nem tudó konglomerátumra. Ráadásul vezetőik hologramja mögött felsejlik egy már levitézlett korszak.

Előző sztori

Kegyetlenség Komlón: madárfiókákat dobtak a kukába

Következő sztori

Tűz ütött ki a szigetvári lakótelepen, teljesen kiégett egy lakás!

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1