A csúcson zárta a Görögországban, Voloszban megrendezett világbajnokságot a magyar U16-os fiú- (nem mellékesen a lány-) válogatott, amely a döntőben 11-10-re nyert a házigazdák ellen, így aranyérmes lett. A világbajnoki cím megszerzésében tevékeny szerepet vállalt egy pécsi fiatalember, Tóth András, aki sziporkázott az elődöntő hajrájában a szerbek ellen, majd a görögöket az ő gólja kényszerítette térdre!
Csodálatosan szerepeltek a magyar fiúk a görögországi tornán. A csoportkörben Törökország és Dél-Afrika legyőzésével melegítették be magukat, hogy aztán a nyolcaddöntőben az Egyesült Államokat, majd a négy közé jutásért az olaszokat verjék magabiztosan. A legjobb négy között aztán már pokoli csatákat vívtak a srácok, akik között ott volt a Pécsi Sportiskola 16 éves titánja, Tóth András is. Az elődöntő utolsó negyedében a szerbek még hárommal vezettek, aztán jött a pécsi „bombázó”…
– Az egy hatalmas meccs volt! Amikor hárommal mentek a szerbek, adtam egy gólpasszt, majd lőttem két gólt, ezzel egyenlítettünk. Aztán a büntetőpárbajban is betaláltam – mesélte a Babits gimnázium harmadik osztályos tanulója.
Ennek köszönhetően a magyar válogatott ott találta magát a döntőben – ahova egyébként vágyott is. Mivel ez a korosztály tavaly Európa-bajnok volt, magasra tette magának a lécet.
– Nyerni mentünk a vébére! Sikerült, aminek nagyon örülünk, de nagyon kemény volt, ugyanakkor óriási élmény, full eksztázis az egész torna! A döntőben a házigazda görögökkel találkoztunk, akik többször is vezettek ellenünk, a végén pedig 10-10-nél már csak huszonnégy másodperc volt vissza, amikor kihagytunk egy helyzetet, a labda lepattant egy görög srác elé, én elvettem tőle és belőttem. Ezzel győztünk. Utána csak ordítani tudtam!
Fogvédőben, mert a világbajnokságot megelőző zágrábi tornán kőkeményen odakönyökölt neki egy montenegrói srác. Két fogát ütötte ki, s bár vissza tudták tenni őket, nem néznek ki túl jól, kell neki a védőfelszerelés.
„Nagyon szeretek vízilabdázni, de azért ez nem kicsit kemény sport!”
Az úszással biztosan nem lettek volna ilyen problémái Tóth Andrásnak, de egy idő után megunta. Hiányzott neki a játék, a labda. Tizenegy-tizenkét évesen jött a vízipóló, amibe teljesen beleszeretett. Azóta nincs megállás.
– Nagyon jól érzem magam ebben a pécsi közegben, családias a hangulat és magas a szakmai színvonal. Sokat köszönhetek a klubnak, és természetesen minden egyes edzőmnek – fogalmazott Tóth András, akinek nem akárki a bátyja: Tóth Gergely világbajnoki bronzérmes, csapat Európa-bajnok párbajtőröző. – A későbbiekben nagyon szeretnék majd a felnőtt válogatottban szerepelni, s mint mindenkinek, nekem is az az álmom, hogy egyszer ott legyek az olimpián. És persze nyerjük is meg!
Az U16-os fiú válogatott görögországi világbajnoki címe előtt egy héttel az U18-asok végeztek a világ tetején, ami pécsi szempontból azért roppant nagy szó, mert míg előbbiben Tóth Andrásnak, utóbbiban a csapatkapitány Gaszt Rolandnak szoríthattunk. Ráadásul mindketten meghatározó szereplői voltak a tornáknak.
– Ennél nem lehet jobb visszajelzést kapni a munkánkat illetően – mondta nem kis büszkeséggel a hangjában Lukács Gergely, a PSN Zrt./Pécsi Sportiskola vízilabda szakosztályának utánpótlás szakmai igazgatója. – A két pécsi fiúval elért világbajnoki címek üzenete az, hogy innen, tőlünk is el lehet jutni a világ tetejére, és mi ennek nagyon örülünk! Ezzel a helyzettel viszont élni, és nem visszaélni szeretnénk! A két fiú alaptulajdonságai egyébként természetesen hasonlóak, Tóth Andris is nagyon szorgalmas, alázatosan dolgozik, és nyilván megvan a kellő tehetsége is. Hozzáteszem, ő egy igazi vagány, rafkós pólós, aminek nagy hasznát vette a világbajnoki döntőben az aranyat érő gólnál!
A magyar válogatott eredményei a vébén: Magyarország–Törökország 11-9, Magyarország–Dél-Afrika 25-3, Magyarország–Egyesült Államok 15-4, Olaszország–Magyarország 9-12, Magyarország–Szerbia 12-12 – ötméteresekkel 5-3 (Tóth András 3 gólt szerzett), Görögország–Magyarország 10-11.
