Címlap Vélemény Az Index-ügy ...

Az Index-ügy két oldala

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Országos lapok olvasói felhívásban jelentkeznek be az Index "helyére"; az Indexre hivatkozva kérnek pénzt a sajtószabadság nevében; politikusok ülnek rá a hullámra és igyekeznek hasznot hajtani belőle. Hetek óta vastagon, egy napja pedig szinte mindent leural az Index körüli ügy, szinte másról sem szólnak a hírek. De miről szól ez a történet valójában? Két emblematikus nézőpontot mutatunk be most, két olvasatot - köztük azét is, aki személyesen, belülről élte végig az egészet - sőt az Index indulása óta ül ott, ahol. Nem lesz rövid, de cserébe kiléphet egy pillanatra a buborékjából az, aki elolvassa.

Az első, és hangosabb nézőpont

Az Indexet nemcsak az indexesektől vették el, hanem egész Magyarországtól

2020. július 21-én korszak zárult le a magyar történelemben. A rendszerváltás után kiépülő szabad nyilvánosság már évek óta csak árnyéka volt önmagának, de eddig legalább egy kicsit hasonlított egy normális ország nyilvánosságához. Ezt a korszakot zárta le az, hogy az Origo és a Népszabadság után az Indexet is bezúzta a hatalom. Péntek este több ezren tüntettek emiatt a Momentum és más ellenzéki pártok által szervezett eseményen, de az, hogy a nyár közepén ilyen sok ember mozdult meg, nem a magyar ellenzék érdeme, hanem az Index újságíróié.

Dull Szabolcs főszerkesztő távozásakor azt mondta kollégáinak:

„Ne hallgassunk!”

Az indexesek pedig nem hallgattak: egy nappal a főszerkesztő menesztése után csaknem a teljes szerkesztőség beadta a felmondását. Ha ez nem így történik, ha Dull nem jelzi nyilvánosan, hogy az Index függetlensége veszélyben van, ha nem megy el a falig, és ha a szerkesztőség nem követi egységesen a főszerkesztőt, akkor csak elenyészően kevesen értették volna meg, hogy az Indexet két vállra fektették a Fidesz intézői. Az, hogy erről az ügyről tudomást szerzett az ország, az indexesek bátorsága miatt van, amiatt, hogy hajlandóak voltak a megélhetésüket kockáztatni a koronavírus és a világgazdasági összeomlás árnyékában azért, hogy megmutassák a valóságot annak, aki figyel.

Amennyire szövevényes és bonyolult ez a történet, annál meglepőbb, milyen sokan értették meg. A pénteki tüntetésen a nem túl tüntetésbarát időjárás, a vakációidőszak és a koronavírus-veszély ellenére tüntetésen rég nem látott méretű tömeg jött össze, és többen oda is mentek az indexesekhez megköszönni a bátorságukat.

„A legnagyobbak voltatok!” – kiabálta egy biciklit toló, huszonéves férfi a Karmelita kolostorhoz érkezve, és minden szempontból igaza volt: a legnagyobb magyar újság munkatársai erkölcsi példát is mutattak.

Éppen ezért égbekiáltó bűn, amit tettek a szerkesztőséggel, és a szerkesztőségen keresztül Magyarország egészével. A tüntetés szónokai és a tüntetők maguk is rengeteget beszéltek arról, hogy az Index nélkül el sem tudják képzelni az életüket, annyira hozzájuk nőtt a lap az utóbbi 20 évben.

„Az Origót meg a Népszabadságot annyira mi nem olvastuk, de az Indexet minden nap. Ha híreket akartam olvasni, akkor az Indexre mentem. Most hova fogok menni?” – kérdezte a 27 éves Sára, aki barátjával jött ki a tüntetésre. Sára pontosan látja a problémát, tudja, mennyire igaz az Index évekkel ezelőtt bevezetett mottója:

„Nincs másik.”

Tényleg nincs másik Index, és még jó darabig nem is lesz. Ezt az űrt senki nem fogja tudni betölteni a magyar médiában, ez a cipő mindenkire nagy. Persze sokan fogják megpróbálni, de olyan nagy, olyan ismert, olyan jól felszerelt és olyan emberekből álló szerkesztőség, amilyen az Index volt, tényleg nem lesz soha többé. Ezt Magyarországtól vették el.

„Dühös vagyok, basszameg” – ezt írta az egyik idősebb tüntető az arcmaszkjára piros filccel. „Csak azért, hogy ne kelljen kiabálni, mert maszkban úgyse látszik, hogy én kiabálok” – mondta. „De valamit kell, mert ezek itt megnyomorítanak bennünket.” Sokan éreztek hasonlóan, de a tüntetés végig visszafogott maradt, a több ezer fős gyászmenet egészen csendesen vonult fel az Index szerkesztőségétől a Várig, ahol még arra is vigyáztak, nehogy a virágágyásra lépjenek. Egy családapa így indokolt:

„Ha nem lépsz rá a virágokra, az valahol a morális fölény, nem?”

Az biztos, hogy a kormány nem így gondolkodik, hiszen ha így gondolkodna, még mindig létezne az Index.

Sarkadi Zsolt, 444

A második nézőpont

Bodolai László, ősindexes bejegyzése, az Indexet tulajdonló alapítvány kuratóriumának elnöke:

Gyurcsány Ferencék nyerték az indexes belháborút

Pénteken felmondott az Index négy főszerkesztő-helyettese és a vezető szerkesztője. Távozásukkal egyidejűleg a szerkesztőség több mint hetven (azóta 80) munkatársa szintén kezdeményezte a felmondását. Érdemes hozzátenni, hogy 2011, Uj Péter távozása óta az Index szerkesztősége jelentősen átalakult. Azok, akik a korábbi, a régi baloldalhoz köthető vezetéshez voltak elsősorban hűek (Uj Péter maga is az MSZP lapjának, a Népszabadságnak a publicistája volt, amellett, hogy ír Farkasházy Tivadar Hócipőjébe is, mind a mai napig), kiszorultak, és az úgynevezett új baloldal támogatói vették át helyüket. Emlékezetes volt, hogy a Momentum gyakorlatilag az Indexen keresztül folytatta a pártot ismertté tevő olimpiaellenes kampányát.

A most kirobbant konfliktus látszólagos oka az üzleti titkokat a lap konkurenciájának (a 24-nek és a Hvg-nek) kiszivárogtató Dull Szabolcs kirúgása, ennél is fontosabb azonban az, hogy a baloldali ügyvéd, Bodolai László a Horn-korszak szocialista felügyelet alatt álló közmédiájának vezető politikai újságíróját, Szombathy Pált és Gyurcsány Ferenc közismert támogatóját, Sztankóczy Andrást nevezte ki.

Nem véletlen, hogy a Momentum szervez tüntetést a távozók mellett, és az sem véletlen, hogy az Index „elfelejtett beszámolni” Kádár Barnabás időseket gyalázó bejegyzéséről, ahogy minden alkalmat kihasználtak a Momentum támogatására. Az sem véletlen, hogy Gyurcsány csak hosszú idő után írt egy zavaros támogató bejegyzést a Facebookon, amiről a felületes olvasónak ki sem derül, hogy az Indexről szól, az MSZP és a DK pedig csak kényszeredetten, az utolsó percben jelentette be részvételét a tüntetésen. Ez azonban nyilvánvalóan csak álca.

A Horn-korszak egyik legbefolyásosabb újságírója

Szombathy Pál neve a kilencvenes években lett ismert a magyar sajtóban. 1994-ben, miután Horn Gyula miniszterelnök lett, őt neveztette ki az akkor egyedüli országos televízió, az MTV belpolitikai rovatvezetőjévé, majd egy évre rá A Hét című heti politikai műsor főszerkesztőjévé. Akkor még nem voltak országos kereskedelmi csatornák, a kábeltelevíziók pedig az ország alig 40 százalékán voltak foghatók, így kétségtelenül ő volt a Horn-korszak egyik legbefolyásosabb újságírója.

Ezt követően visszatért korábbi munkahelyére, a Magyar Hírlap szerkesztőségébe, ahol 2003-ban főszerkesztőnek nevezték ki. Amikor a Ringier az eladósodott Magyar Hírlap helyett inkább megvásárolta a Népszabadságot, a Magyar Hírlapot pedig megszüntette, Szombathyék több mint százmillió forintért megvásárolták a Ringiertől a Magyar Hírlap és az online verzió kiadói jogait, illetve az előfizetői listát. A lap azonban továbbra is veszteséges volt, végül 2005-ben Széles Gábor üzletember vette meg a kiadócéget. Szombathy azóta megfordult az ATV-nél és a Digi TV-nél is, Bodolai 2017-ben vitte az Index igazgatóságába. Állítólag annak idején osztálytársak voltak.

Személyesen Sztankóczynak küldték el az őszödi beszédet

Az új igazgatósági tag, Sztankóczy András a baloldal vezető propagandistája. Ő a 2006-os választás után lett a Magyar Rádió hírműsoraiért felelős Aktuális szerkesztőség vezetője. Szeptember elsején lett vezető, nem sokkal később kirobbant Gyurcsány őszödi beszédének botránya. A felvételt (annak megvágott verzióját) a gyanú szerint Gyurcsány maga szivárogtatta ki, hogy megpróbálja meghamisítani a beszéd üzenetét.

Az erről szóló kazettát személyesen Sztankóczynak küldték el a Magyar Rádióba.

A hamisítási kísérlet kudarcba fulladt, a kirobbant hatalmas tiltakozásokat Gyurcsány rendőri erőszakkal akarta elfojtani. Az egyik legmegdöbbentőbb esemény az volt, amikor a rádió előtt tüntető fiatalokat az azonosító nélküli rendőrök a Magyar Rádió udvarára vitték, és ott megverték őket. Sztankóczy András az egyhangú beszámolók ellenére nem ismerte el a brutális erőszakot, pedig a saját szemével kellett látnia.

2015 júliusától a baloldalivá vált Válaszonline-hoz szerződött. Most innen került az Index igazgatóságába.

Pazarló és súlyosan veszteséges a lap

Mint ismert, az Index régóta válságban van, a lap pazarlóan működik, egyre nagyobb a veszteség. Ezt rontotta tovább az a hisztéria, amit a szerkesztőség Dull vezetésével az elmúlt hetekben kelteni próbált. Bodolai ezzel is indokolta a főszerkesztő kirúgását.

Az Origó többször is foglalkozott az új és a régi indexesek hatalmi harcával. A főszerkesztő kirúgása utáni változások, különösen az, hogy Gyurcsány bizalmi embere bekerült az Index igazgatóságába, azt mutatják, hogy az Index felett a régi baloldal fokozni akarja az ellenőrzést.

A mostani felmondásokkal és a momentumosok távozásával egyértelmű lett Gyurcsány embereinek a hatalomátvétele a portálnál.

Bodolai a baloldali konkurenciát sejti a felmondások mögött

Azt, hogy a belháború végkimenetele mögött gyurcsányista hatalomátvétel áll, az is bizonyítja, hogy a régi baloldalhoz köthető 168 Óra szinte támogató interjút közölt Bodolai Lászlóval. Ebben Bodolai többek között arról beszélt, hogy egyetlenegy dolgot nem voltam hajlandó engedni: egy olyan személyt visszavenni a szerkesztőség élére, aki konkrétan üzleti titkot szivárogtatott ki a konkurenciának, aki most tapsol annak, ami történik most az Index környékén.

Az interjú legérdekesebb része, amikor arról beszélt, hogy üzleti céljai is vannak az Index szétverésének, és emögött nem a jobboldalt látja.

Bodolai interjúját a baloldali médiatulajdonos, a Varga Zoltán tulajdonában lévő 24 is szemlézte, azonban Bodolai kijelentését az üzleti érdekekről nem idézték.

Magyar Nemzet összefoglaló

(Borítókép: Bődey János // Index)