Több olvasónk is jelezte az elmúlt napokban, hogy rázendítettek a pécsi kabócák! A rovarok násza mintegy hónapot tolódott a csapadékos május miatt, de végre elkezdődött muzsikájuk, ezzel is jelezve, hogy megérkezett a nyár Mediterrániába!
Bár változó, hogy a kabócák mikor kezdik nászéneküket; májusban, júniusban vagy júliusban, az idei muzsika kifejezetten későn kezdődött. Ennek elsődleges oka a rendkívül csapadékos, hideg május, és a kevésbé nyárias június. De ami késik nem múlik, a napokban Pécsen is dalra fakadtak a mini „láncfűrészek”.
Pécsen mindig is voltak kabócák
Gyakori tévhit, hogy a kabócák beköltöztek volna városunkba. Sár József entomológus szerint ezek az állatkák tősgyökeres pécsiek, és rendre a rekkenő hőség hírnökei. Az énekeskabóca-félék közül kettő honos Pécsen (és egész Magyarországon) a mannakabóca, és az óriás-énekeskabóca. Míg előbbi a virágos kőrist, utóbbi a nagy, lombos fákat kedveli.
Pécs szubmediterrán éghajlatát kifejezetten kedvelik ezek a fajok, az éghajlatváltozás miatt pedig még az sem kizárt, hogy nemsokára az isztriai fajok is megjelennek nálunk
– hívja fel a figyelmet Sár József.
Kifejlődött állapotban ezek az állatok a fák koronáján tartózkodnak, ahol szipókájukkal szorgalmasan szívogatják a fa nedvét. Mindössze 5-6 hetes életük során alig táplálkoznak, inkább a muzsikálásnak és a szerelemnek szentelik napjaikat.
Miért énekelnek?
A kabócák cirregő hangjáért felelős „készülék” a rovar oldalán található. A hímek úgy adnak hangot, hogy a potrohukban lévő hanghólyagon feszülő kitinhártyát rezegtetik. „Kiabálásuknak” egy célja van, mégpedig hogy a nőstények és a hímek megtalálják egymást a lombkoronák közt. Vagyis amikor rázendítenek a kabócadalra, nemcsak a nyár, hanem a kabócanász kezdetét is jelenti.
Sár József kiemeli, hogy aki esetleg még nem tapasztalta volna a kabócaéneket, az a legmelegebb órákban, nagy lombkoronájú fák közelében hallgatózzon. Hangjuk a hőmérséklet növekedésével erősödik, és ahogy megy le a nap, halkulnak el.
