Különleges versenyt tartottak az Ős-Dráva Látogatóközpontban. Terelőkutyák és gazdáik mérték össze tudásukat. A cél az volt, hogy egy birkanyájat 15 percen belül végigvezessenek egy akadályokkal teli pályán, azaz legelőn. A látványos, higgadtságra építő próbatétel idén is sok látogatót vonzott.
Szaporcán még mindig van egy hely, ahol tökéletes összhangban él ember az állattal és a természettel. Az Ős-Dráva Látogatóközpontban ennek a harmóniának lehettek tanúi azok, akik ellátogattak a terelőkutyák versenyére.
Volt híd, folyó, amiket kerülgetni kellett a nyájjal
Az őshonos magyar terelőkutyákra egykor több száz, de akár ezres nagyságú nyájat is rá mertek bízni. Most „csupán” 15 birkából álló nyájat kellett terelgetni egy füves területen. A mai (főként hobbi-)pásztoroknak olykor ez is komoly nehézséget okozott. Volt olyan kutya, amelyik túl fiatal és lelkes volt a feladathoz, de akadt olyan is, amikor a birka kergette az ebet. Mindenesetre a hétköznapi rohanásból kizökkentő verseny külső szemlélőnek is érdekes látvány volt.
– Az Ormánságban mindig is nagy múltja volt a külterjes állattartásnak, a pásztorkodásnak és a régi kutyafajták közül ebben a térségben is sok élt – mondta Závoczky Szabolcs. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója hangsúlyozta, a magyarországi nemzeti parkok mindegyike valamilyen régi honos kutyafajtával is foglakozik azon túl, hogy több mint 15 ezer őshonos állatot is tart. Így járul hozzá a génmegőrzéshez.
Kell a feladat a pulinak, puminak és mudinak
A gazdik szerint ezek a kutyák, ha nem kapnak napi teendőt, akkor csinálnak maguknak – amiből rendszerint rumli lesz a vége.
– A terelőkutyákon már féléves korukban látszik, hogy melyikből nevelhető jó munkakutya. Ennek ellenére ösztönpróbára is viszik őket, ahol előjön belőlük a terelő- és a vadászösztön. Ha az utóbbi, akkor viszont nem engedhető állatok közelébe – mondta egy, a versenyre érkező gazda.
Még van néhány pásztor Magyarországon, de főként „edzeni” járnak az Ormánságba
Éppen ezért az Ős-Dráva Látogatóközpontban lehetséges, hogy őshonos jószágokat, így rackajuhokat tereljenek a „pásztorpalánták”. Ezzel szeretnék erősíteni és fenntartani a pásztorok múltját. Emellett pedig nem elhanyagolható szempont az Ormánság vonzerejének növelése is.
– Az Ős-Dráva Látogatóközpontnál található szállásról is érdemes beszélni, ami folyamatosan tele van. Több biciklis csoport is felkeresi ezt a térséget. Úgy tűnik, hogy a turizmusban volt egy váltás és Magyarországon belül is keresik a Dráva környezetét. A külföldről érkező turisták is a természetet és a nyugalmat keresik nálunk. Reméljük, hogy a háború utáni időszakban is fog ez a tendencia folytatódni – nyilatkozta Nagy Csaba, a verseny fővédnöke, egyben a térség országgyűlési képviselője.
Európa éléskamrája volt Magyarország,
amiben a pásztoroknak is nagy szerepük volt. Az Ormánságban hosszú évszázadokon át a legeltető állattartás adta a megélhetést. Hazánkat Európa éléskamrájának is nevezték, mert a nálunk felhizlalt állatok szép számmal kerültek külföldre. Ebben viszont hatalmas szerepe volt a pásztoroknak és hű társuknak a pásztorkutyáknak is.
EGY VILLANYPÁSZTOR SOSEM TUD HELYETTESÍTENI EGY IGAZI PÁSZTORT, AKI TUDJA, ÉPP MILYEN FŰRE KELL HAJTANIA A NYÁJAT
“NE FELEJTSÜK EL, HOGY NEM MINDENKI TEKINTHETŐ PÁSZTOREMBERNEK, AKIT EGY NYÁJ MÖGÖTT LÁTUNK. EZ IS HASONLÓ, MINT A MAGYARSÁG, HOGY LÉLEKBEN DŐL EL. SŐT, NAGYON SOK PÁSZTORNAK FELMENŐ IS IS PÁSZTOROK VOLTAK. ŐK PEDIG NAGYON BÜSZKÉK ARRA A TUDÁSRA, AMIT ŐRIZNEK
– pásztor.
