„Pécsett születtünk, pécsiek vagyunk, ismerjük a pécsi közönséget!”

/
Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szerdán került sor a Pécsi Nemzeti Színház direktori posztjára pályázók szakmai bizottsági meghallgatására, aminek keretében a pályázók egy 9 tagú, döntéselőkészítő testület előtt prezentálták szakmai és pénzügyi terveiket. A testület javaslata alapján szavaz majd a pécsi közgyűlés a jövőbeli igazgatóról. Terveikről és vízióikról beszélgettünk az egyetlen pécsi páros: Lipics Zsolt ügyvezető igazgató-jelölt, és Vidákovics Szláven, művészeti vezető-jelölttel.

– Rázga Miklós direktor elsősorban az anyagi gondok miatt nem akar újra a Pécsi Nemzeti Színház vezetője lenni. Pontosabban fogalmazva: mintegy 277 millióval lesz kevesebb a következő 4 évben a Pécsi Nemzeti Színház büdzséje. Hogy kívánják kezelni ezt a helyzetet?

– (L.Zs.) Óvatos optimizmussal készítettük a pályázatunkat, de nagyon bízunk abban, hogy a hiányzó rész – ha nem is teljes egészét – de jelentős részét elő tudjuk teremteni pályázatok segítségével. Van egy közös fenntartású szerződés az állam és az önkormányzat között, mi kezdeményezni fogjuk ennek az újratárgyalását, és

bízunk benne, hogy a TAO-pótló/működést kiegészítő támogatással együtt belekerülhet a szerződésbe egy olyan összeg, ami már megnyugtatóbb lesz mindenki számára.

– (V.Sz.) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a „pénzhiány” ne menjen a bemutatók rovására, valamint a színház egyetlen dolgozójának egzisztenciája se kerüljön veszélybe. Természetesen addig fogunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér, de azt kiemelném, hogy komolyan fogjuk venni, hogy a kedves pécsi és baranyai publikum ne szenvedjen semmilyen tekintetben hiányt, bárhogy is alakulnak a pénzügyek.

– Nyertes pályázat esetén milyen változásokat igyekeznek majd eszközölni a Pécsi Nemzeti Színház életében?  

– (L.Zs.) A sokszínű, népszínházi jelleget mindenképpen megtartjuk, de szeretnénk lassan, fokozatosan progresszívebb színházat csinálni. Nagynevű rendezőket tervezünk meghívni itthonról és külföldről, visszavárunk már bevált vendégrendezőket, valamint szeretnénk kortárs, pécsi kötődésű drámaírók műveit is színpadra állítani. Fontos lesz számunkra a Pécsi Balettel – és a város többi kulturális intézményével – való közös munka, és ragaszkodni fogunk a POSzT-hoz is.

– (V.Sz.) Fontos eleme a pályázatunknak az ifjúságnevelési program, amelyben Tóth Zoltán, az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezet elnöke fog segédkezni. Azon túl, hogy a fiatalok a jövő közönsége, eltökélt szándékunk kinevelni olyan tehetséges pécsieket, akik a színházművészeti ágazatban kívánnak elhelyezkedni. Pécsnek továbbá rendkívül értékes testvérvárosi kapcsolatai vannak; többek között Araddal, Tuzlával, Eszékkel, Újvidékkel. Célunk, hogy külföldön is bemutassuk a pécsi produkciókat, ezzel is öregbítve a pécsi színház hírnevét. A testvérvárosokkal megvalósítható koprodukcióknak köszönhetően pedig az operaelőadásokra is nagyobb hangsúlyt tudnánk fektetni.

Nem utolsó sorban pedig lobbizni fogunk a színház teljes felújításáért. Én már kiharcoltam egy mintegy 1 milliárdos felújítási projektet a Pécsi Horvát Színház kapcsán, és remélem ez a tapasztalat a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciós törekvéseiben is segíteni fog.

– Az elmúlt hónapok COVID-helyzete plusz terhet rótt a teátrumokra. Van forgatókönyv arra az esetre is, ha újra be kell zárni a színházat? Hogyan készülnek az ilyesfajta krízisekre?

– (L.Zs.) Természetesen van vészforgatókönyvünk, és fel vagyunk készülve a legrosszabbra. Azt mi is tudjuk, hogy bezárni egy kulturális intézményt nagy szomorúság, újranyitni pedig hatalmas erőfeszítés.

– Azt már tudni, hogy elsöprő többség – több mint 80 százalék – támogatta önöket és terveiket egy napokban tartott társulati szavazáson. Mi az előnye önök szerint helyiként vezetni egy vidéki színházat?

– (V.Sz.) Erre szokták mondani, hogy a hazai pálya előnye. Komolyabbra fordítva a szót: mi itt születtünk, több mint húsz éve vagyunk szerves részei a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ismerjük a teátrum minden tagját, szegletét, valamint belülről ismerjük a problémákat is. Ez hatalmas előny egy igazgatónak, művészeti vezetőnek.

– (L.Zs.) Behatóan ismerjük Pécs kulturális életét, és jó viszonyt ápolunk a városi kulturális intézmények vezetőivel is, akik kivétel nélkül támogatásukról biztosítottak. Ennek a kapcsolatrendszernek a segítségével pedig új szintre szeretnénk léptetni a kulturális együttműködést, hogy egymást erősítve, egymás művészi szabadságát tiszteletben tartva működhessünk.

– Milyen volt a mai szakmai bizottsági meghallgatás? Mik a tapasztalatok?

– (L.Zs.) Nagyon bízunk abban, hogy felhatalmazást kapunk arra, hogy a pályázatunkban megfogalmazott innovatív elképzeléseinket megvalósíthassuk, és pécsiként továbbra is Pécs kulturális életét szolgálhassuk immár a Pécsi Nemzeti Színház vezetőiként.

Előző sztori

Ismét karanténba került egy 17 fős ovis csoport Pécsen

Következő sztori

Két autó csattant a Nagy Imre úton