Címlap Arc „Mennünk kell...

„Mennünk kell! Nem szabad megvárni, amíg nagyobb lesz a baj” – interjú egy önkéntessel

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A pécsi Sági Kitti egyik nap még a sört csapolta, másik nap viszont már benne volt a sűrűjében. November elején több mint 80 pécsi diák jelentkezett önkéntesnek, ezzel segítve a mentősök munkáját. Kitti végzős orvostanhallgatóként vállalt szolgálatot és végül Veszprémben kötött ki. Élményeit és tapasztalatait a Pécs Aktuállal is megosztotta.

Bárpultból a mentősökig

A civil életben a pult mögött „segíti” az embereket

Kitti a PTE Általános Orvostudományi Karának végzős hallgatója, emellett pedig az egyik helyi bár üzletvezető helyettese. A fiatal orvostanhallgatót tavasszal már keresték, hogy álljon be a mentősökhöz, de akkor megijedt attól, hogy Somogy vagy Tolna megyébe kötne ki. A második hullám berobbanásánál viszont nem volt kérdés, hogy Kittinek segítenie kell.

Nincs mese, menni kell segíteni!

 „Láttam, hogy mekkora baj van és egyből jelentkeztem önkéntesnek. Nem tudtam, hogy hova és mikor kell majd mennem. De ez már nem számított”

Kittit végül november 8-án hívták, hogy másnap már utaznia kellene Veszprémbe. A fiatal lány pakolt és ment.

88 hivatástudatos diák a korona ellen

Kitti másik 87 társával együtt vágott neki az útnak. Nyolc különböző helyre osztották szét őket, ahová a készenléti rendőrök fuvarozták őket.

A komoly védőfelszerelés mellett folyamatosan fertőtleníteniük kell

Egy önkéntes átlagos napja

Kittiék reggel 8-kor az egyik veszprémi mentőállomáson indították a napot. Ekkora az irányítástól megkapták a „napi listát”, ami a háziorvosok által jóváhagyott, koronavírus-tesztre váró lakosok listája volt. A nap elején egyenként fel kellett hívniuk a mintára várókat, hogy személyesen szeretnének megjelenni a kijelölt szűrőállomásokon vagy menjenek inkább ki mentővel a mintavételezők.

Miután megvolt a végleges címlista, megkapták a felszerelést majd két fős csapatokba verődve elindultak. Minden csapatban volt egy sofőr és egy mintavételező.

Naponta 40-50 helyen voltak, 12 órát vagy annál is többet dolgoztak

A nap végeztével visszatérnek a mentőállomásra, ahol még egyszer utoljára alaposan lefertőtlenítették magukat.

Szükség van rájuk

Kitti kedvenc Renyagyáros pólójában éppen

Kitti szerint az egészségügyben, és a „terepen” is mindenki kedves és leginkább hálás volt, amiért segítettek.

 – Mi is örültünk, hogy segíthettünk és ez alatt rengeteget tanultunk. Jó érzés volt részese lenni ennek az egésznek és nagyon pozitív élmény volt számomra – mondta Kitti.

Komoly a helyzet. Szükség van ránk, menjünk és csináljuk!

Sági Kitti

– Én mindenkit csak bíztatok arra, hogy menjen, ha tud és ne habozzon! És élvezni fogja, mert amellett, hogy segít, rengeteget fog tanulni és a mi szakmánkban ez elengedhetetlen – zárta gondolatait Kitti.

Kitti a következő héten Pécsett folytatja az önkénteskedést, éjszakai műszakban fog az egyik mintavételi ponton dolgozni.

Le a kalappal!