Még meg sem egyezett a magyar kormány az Európai Bizottsággal, az uniós pénzek folyósításának egyik feltételét – úgy tűnik – máris kijátszották – írja a 24.hu mai cikkében. Az egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szerint a kormányzati tisztségviselőktől elvárják, hogy válasszanak, melyik pozíciót kívánják megtartani. Szili Katalin úgy döntött, lemond miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, aztán rögtön visszatért miniszterelnöki főtanácsadóként. Ezt a manővert nevezi trükknek a lap, illetve a cikkben nyilatkozó Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Amint arról a Pécs Aktuál is beszámolt, Szili Katalin már február közepén lemondott miniszterelnöki megbízotti posztjáról, amit 2015. március 1-je óta töltött be. Feladata a határon túli magyarság autonómiaügyeinek kezelése volt; ezért a munkáért egyébként díjazták is a külhoni magyarok: Gábor Áron-díjat kapott pár hete a pécsi politikus. Most – információink szerint – lényegében ugyanez a feladata, de már „csak” mint főtanácsadó végzi ezt a munkát. Emellett pedig továbbra is dolgozik a PTE-t fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítványban. A 24.hu, illetve a Transparency International jogi igazgatója szerint mindez az Európai Bizottság elvárásainak a „kijátszása”.
A Pécs Aktuál korábban a brüsszeli elvárásokra közelebbről is rálátó forrásokból úgy értesült, hogy Péccsel, illetve a PTE-t működtető UQA alapítvány kuratóriumának összetételével nem volt gond – pedig tételesen, egyenként nézték végig a magyar egyetemek kuratóriumaiban ülő kormányzati politikusok névsorát.
Forrásaink akkor arról számoltak be, hogy az UQA kuratóriumi elnöke, Bódis József kétségkívül a legmagasabb kormányzati tisztséget töltötte be kinevezésekor, mert az Orbán-kormány államtitkára volt, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelt. A PTE volt rektoraként azonban megkérdőjelezhetetlen helye van a kuratóriumban.
Dr. Szili Katalin, a kuratórium másik tagja, (korábbi) miniszterelnöki megbízott, akinek feladata, hogy segítse a határon túli magyar autonómiaügyeket. Bár a magyar kormány nemzetpolitikája különösen fontos terület, érzelmileg is az, a határon túli magyarok segítése, támogatása és a velük való kapcsolattartás ápolása pártokon és pártpolitikán átívelő feladatnak és kötelességnek tekinthető.
Dr. Mikes Éva évtizedek óta nem aktív politikus. Az előző ciklusban ugyanakkor egy rövid ideig (2020 őszétől 2022 nyaráig) kormánybiztosként felügyelte a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kialakítását. Erről akkor ő maga szakmai feladatként beszélt lapunknak, a feladatra pedig azért kérte fel akkor Orbán Viktor, mert közel három évtizedes szakmai gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik, amelyet még kritikusai is elismertek.
Dr. Decsi István, a PTE kancellárja, a kuratórium negyedik tagja bár szűk három évig Pécs gazdasági ügyekért felelős fideszes alpolgármestere volt (miután elődje lemondott a pozícióról 2016-ban), de sem előtte, sem azóta nem tölt be semmiféle politikai tisztséget.
Dr. Rappai Gábor, a kuratórium ötödik tagja, a PTE közgazdaságtudományi karának egykori dékánja, egyetemi tanár, intézetvezető ismert, igazán jó hírű szakember. Soha semmilyen politikai tisztséget nem töltött be egyetlen pártban sem – őt tehát biztosan nem lehet „összepolitizálni”.
Az egyébként a politikusokhoz hasonlóan legalább annyira izgalmas kérdés, hogy az alapítványok kuratóriumaiban miért nem minősülnek összeférhetetlennek azok a szereplők, akik a kuratóriumi pozíciójuk mellett az adott egyetem alkalmazásában is állnak, például oktatóként, intézetvezetőként, vagy bármilyen más formában. Ebben a helyzetben ugyanis fenntartóként döntenek egyebek mellett önmagukról is, és közvetlen ráhatásuk van egyetemi kollégáik – adott esetben szakmai konkurenciájuk – előmenetelére is.
