Budapesti forrásaink szerint számos magyar egyetem alapítványi kuratóriumában lesznek változások a brüsszeli elvárások miatt, de Pécsett nem valószínű. Ugyanis a PTE-t működtető alapítvány kuratóriumának esetében az Európai Bizottság nem talált aggályos összeférhetetlenséget.
Magyarország kész megszüntetni azokat az összeférhetetlenségi aggályokat, amelyek miatt az Európai Bizottság 2024-től felfüggesztette az Erasmus+ és a Horizont Európa finanszírozását – derült ki Navracsics Tibor brüsszeli tárgyalásain. A területfejlesztési miniszter Johannes Hahn költségvetésért és Mariya Gabriel kutatásért, oktatásért és kultúráért felelős biztossal folytatott egyeztetései után újságíróknak azt mondta:
az Országgyűlés már márciusban elfogadhatja az uniós kifogásokat leszerelő két viszonylag egyszerű jogszabálymódosítást
– számolt be a hírről a Népszava. A lap arról is ír, hogy Navracsics szerint az egyik brüsszeli aggodalom azzal kapcsolatos, hogy aktív politikusok ülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott egyetemek kuratóriumaiban. Ennek az előírásnak a megváltoztatása nem akadály – mondta a miniszter, hozzátéve:
további tárgyalásokon kell majd tisztázni, hogy a minisztereken túl a politikai tisztségviselők milyen szintjére legyen érvényes a tiltás, például vonatkozzon-e a polgármesterekre is.
Az Európai Bizottság emellett azt is elvárja, hogy a magyarországi hatóságok szüntessék meg azt a rendelkezést, amely nem korlátozza a kuratóriumi tagság időtartamát, vagyis a kinevezettek életük végéig betölthetik a tisztséget.
Úgy tudni, várhatóan 4-5 évben maximálják majd a kuratóriumi tagság idejét, aztán cserélni, vagy újraválasztani kell.
Pécs megúszhatja
Lapunk úgy tudja az EU-s politikai folyamatokat közelről ismerő forrásokból, hogy Pécs, illetve a PTE-t működtető alapítvány kuratóriumának összetétele nincs és nem is lesz veszélyben – legalábbis az Európai Bizottság részéről.
„Az Európai Bizottság több vezető tisztségviselője, politikusa részletes, CV-kel erősített listát kapott az elmúlt hónapokban a modellváltó magyarországi egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi összetételéről. Ezeket egyenként tanulmányozták át magyar szakértőkkel.
– magyarázták forrásaink, akik úgy tudják, a névszerint áttanulmányozott lista alapján Péccsel szemben nem támasztottak kifogásokat. A PTE-t működtető Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) kuratóriumában ugyanis nem ülnek aktív kormányzati politikusok; akiket pedig a Fideszhez lehet kötni Pécsről, azok is inkább nagyon speciális szakmai feladatokat láttak el; vagyis nem politikai szereplőnek tekintik őket, hanem szakmainak.
A névsor
Kétségkívül a legmagasabb kormányzati tisztséget éppen a UQA kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Bódis József töltött be, aki államtitkára volt az Orbán-kornánynak, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelt, és még kormányzati tisztsége ideje alatt lett elnöke a QUA kuratóriumának. A PTE volt rektoraként azonban megkérdőjelezhetetlen helye van a kuratóriumban.
Dr. Szili Katalin, a kuratórium másik tagja, miniszterelnöki megbízott, akinek feladata, hogy segítse a határon túli magyar autonómiaügyeket. Bár a magyar kormány nemzetpolitikája egy különösen fontos terület, érzelmileg is az, a határon túli magyarok segítése, támogatása és a velük való kapcsolattartás ápolása pártokon és pártpolitikán átívelő feladatnak és kötelességnek tekinthető.
Dr. Mikes Éva évtizedek óta nem aktív politikus. Az előző ciklusban ugyanakkor egy rövid ideig (2020 őszétől 2022 nyaráig) kormánybiztosként felügyelte a Dél-Dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kialakítását. Erről akkor ő maga is szakmai feladatként beszélt lapunknak, a feladatra pedig azért kérte fel akor Orbán Viktor, mert közel három évtizedes szakmai gyakorlattal, és tapasztalattal rendelkezik, amelyet még kritikusai is elismertek.
Dr. Decsi István, a PTE kancellárja, a kuratóium negyedik tagja bár szűk három évig Pécs gazdasági ügyekért felelős fideszes alpolgármestere volt (miután elődje lemondott a pozícióról félidőben), de sem előtte, sem azóta nem tölt be semmiféle politikai tisztséget. A közgazdász végzettségű fiatalemberről kevesen tudják – írtuk meg korábban, hogy
szinte az összes Pécsre érkező multinacionális és helyi vállalat (Warema, Magnus Aircraft, Thyssenkrupp, ALDI International, IT Services Kft., Amphenol, Hanon Systems, stb.) idehozásában komoly szerepe volt 2016-2019 között.
Ő volt az, aki képviselte Pécset a különféle gazdasági tárgyalásokon itthon és külföldön; és ő az, aki a Német Gazdasági Klub pécsi szekciójának a vezetője is.
Dr. Rappai Gábor, a kuratóium ötödik tagja, a PTE KTK egykori dékánja, egyetemi tanár, intézetvezető ismert, igazán jó hírű szakember. Soha semmilyen politikai tisztséget nem töltött be egyetlen pártban sem – őt tehát biztosan nem lehet „összepolitizálni”.
Már szigorítottak egyszer
Forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány egyszer már módosította az egyetemi alapítványokról szóló jogszabályt az EU-s kérést és tartalmi egyeztetést követően. Az egyetemi alapítványokról rendelkező eredeti jogszabály „összeférhetetlenségi szabályokról” szóló 15 paragrafusa 3. bekezdése ugyanis még így szólt:
A támogatási jogviszonyban kedvezményezett lehet az olyan alapítvány is, amelyben a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos, megyei közgyűlés elnöke, megyei közgyűlés tagja, főpolgármester, polgármester, helyi önkormányzati képviselő, illetve országgyűlési képviselő az alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagyonellenőre.
Végül ezt a törvényi részt módosították tavaly ősszel az EU-val való tartalmi és részletes egyeztetés után erre a szövegre:
Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban - vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban - haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt.
Forrásaink szerint további szigorítás – pontosabban részletezés – várható, a Bizottság és a magyar delegáció ugyanis mindenképpen nevesíteni és tisztázni szeretné az „aktív kormányzati politikus” kifejezést, illetve mindenképpen szükségesnek tartanak egy időkorlátot, ameddig a kuratóiumi tagok megbízatása szóljon.
Azt valószínűsítik forrásaink mindezek alapján, hogy Pécsett nem lesz változás a kuratóium összetételében.
Lista Pécs nélkül
Az utóbbi időben meglehetősen pontos kormányzati forrásokkal rendelkező Indexnek volt egy gyűjtése a napokban. Listázták az egyes egyetemi kuratóriumok aktív, és
nagy eséllyel lecserélés előtt álló politikusait, kuratóriumi tagjait.
Érdekes módon abban az összesítésben szintén nem szerepelt Pécs, illetve a PTE.
Pénzeső
A modellváltás egybéként 2021 őszéig – vagyis az átállás utáni 100 nap alatt – 23 milliárd forintot “hozott” a PTE-nek.
