Egymilliárd forintot bukott az önkormányzat azért, mert lekéstek egy határidőt – jelentette be tegnap a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság fideszes elnöke, aki megmutatta azt a hivatalos pénzügyminisztériumi levelet is, amelyet ezzel kapcsolatban kapott a tárcától. A részleteket ebben a cikkünkben írtuk meg, és mutattuk meg a polgármester reakcióját is videóban:
Az „egymilliárdos bukásról” egyébként érdemes tudni, hogy csak lehetséges egymilliárdról van szó, amit papíron ugyan megkaphatnak a sikeresen pályázó önkormányzatok, ha pontosan és ellenőrizhetően alátámasztják ezt a pénzügyi igényt, de általában csak ennek töredékét utalja ki végül az illetékes tárca. Tehát az is előfordulhat, hogy egy város mondjuk 2 milliárdot kér és indokol meg, de csak 100 milliót kap. Pécsett is ez a helyzet: erre a speciális támogatásra két pályázatot nyújthatnak be az önkormányzatok, meghatározott időben. Pécs az elsőt benyújtotta, de akkor a kért egymilliárdból 53,1 millió forintot ítélt meg a tárca, ennyi támogatást folyósítottak végül az önkormányzatnak.
A pécsi önkormányzat újra pályázott, ezúttal több mint 2 milliárd forintra, és ez az a kérelem, amit elrontottak, ugyanis 5 nappal lekésték a hivatalos határidőt.
Mivel jogvesztő határidőről van szó, a tárcának el kellett utasítani a kérelmet, azt meg sem vizsgálhatták.
Ki a felelős?
A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke, Csizmadia Péter sajtótájékoztatón jelentette be kedden, hogy vizsgálatot kezdeményez az ügyben, mert
tetemes pénztől esett el pécs az ÖNKORMÁNYZAT HIBÁJÁBÓL, ennek pedig kell hogy legyen felelőse.
Hiszen ez a pénz nagyon fog hiányozni például az önkormányzati cégek esetében, ebből fizetik Csizmadia szerint például az óvónők, buszsofőrök, intézményekben dolgozók bérét, a közszolgáltató cégek működését.
Lapunk kérdéseket juttatott el az önkormányzatnak a témában, mert szerettük volna ismertetni az álláspontjukat a témában, noha bemutattuk Péterffy Attila polgármester személyes reakcióját; de mivel az viszontválasz keretében hangzott el a közgyűlésen, szerettünk volna egy hivatalos, írásos állásfoglalást is kérni a várostól.
Érdemben azonban az önkormányzat nem reagált arra, hogy ki hibázhatott, ki miatt csúsztak el a határidővel; nem nyilatkoztak arról sem, indítanak-e vizsgálatot az esettel kapcsolatban, és ha igen, akkor mikor.
Konkrét válaszok helyett olyan szintű politikai szöveget adtak csak ki egy általános közleményben, ami a legvadabb kampányokban is szokatlannak tekinthető, amikor majdhogynem „büntetlenül”, azaz tét nélkül lehet ostobaságokat állítani, számháborúzni és túllicitálni a politikai ellenfelet egy nagyobb számmal.
Alma és körte, tereléssel
Az önkormányzat nem írt arról, hogy miért csúsztak le a határidőről, hanem megpróbálták a „kompenzáció” irányába eltolni a védekezést, ami az alma és a körte esete, és a kormányt, valamint a fideszes képviselőket ekézték inkább érdemi válaszok helyett.
Jól jellemzi az önkormányzat közleményének „komolyságát”, hogy a szöveg úgy zárul: „Amennyiben a Fidesz és a jobboldal helyi politikusai és Hoppál Péter valóban a pécsiek érdekeit tartják szem előtt, akkor van hol, és főleg van miért lobbizniuk. Remek lehetőség lenne ez arra, hogy a képviselő úr valóban a pécsiekért dolgozzon, és ne olyan ügyek miatt álldogáljon az esőben, amit a pécsi városvezetés már megoldott.”
Pécs egyébként a második legtöbb kompenzációt kapta az országban a kormánytól a COVID-járvány okozta pluszkiadások (illetve bevételcsökkenések) ellensúlyozására. 100%-ban kompenzálta Pécs kiesett iparűzési adóját a kormány, az önkormányzat több mint 2 milliárd forintot kapott – megelőzve Szegedet is.
Ezt a kompenzációt a pécsi városvezetés kevesellte, szerintük a járvány két éve alatt 3,7 milliárd veszteség keletkezett a központi elvonások – vagyis a védekezés, és a gazdaság életben tartása miatti ideiglenes szabályok – miatt. Összesen 5,7 milliárdot szeretett volna kapni Péterffy Attila – közölte korábban.
A Fidesz válasza minderre azt volt, hogy nem pénzeket vontak el az önkormányzatoktól, hanem a közös teherviselés jegyében pénzt hagytak az emberek, illetve a kis cégek zsebében, hogy képesek legyenek túlélni a járványt és a forgalomkiesést; vagy legalább mérsékelni tudják valamennyire a globális válság negatív pénzügyi hatásait.
(Borítókép forrása: Péterffy Attila)
