Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani – többek között erről beszélt az Átlátszónak dr. Letoha Tamást. A kutatóorvos 2020 februárja óta részt vesz a koronavírus vizsgálatban. Szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a kínaiak lassan fedik fel kutatásuk eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozta, minden oltóanyag biztonságos és hatékony.
“A koronavírus elleni védőoltások leghagyományosabb típusa elölt koronavírusra támaszkodik”
– kezdte az Átlátszónak dr. Letoha Tamás. A szegedi kutatóorvos 2020 februárja óta molekuláris szinten vizsgálja a SARS-CoV-2 koronavírus és gazdasejt interakciókat.
Letoha szerint “ilyen inaktivált vírus alapú vakcina a kínai Sinopharm BBIBP-CorV elnevezésű vakcinája, ami itthon múlt héten kapta meg az engedélyt. A technológia előnye az egyszerűségében rejlik: a replikációra képtelen koronavírust a szervezetbe jutva a szöveti falósejtek bekebelezik, megemésztik és a vírusburok legjellemzőbb részeit a sejtfelszínen prezentálva segítik a fertőző koronavírus ellen létrejövő specifikus immunválasz kialakulását.”
Hangsúlyozta, ilyen oltás többek között a járványos gyermekbénulás elleni, inaktivált poliovírust tartalmazó Salk-féle vakcina.
A kutatóorvos azt is mondta,
“az inaktivált vírussal történő védőoltás igen szélesspektrumú immunitást biztosít, ami hatékony lehet a hasonló fehérje elemekkel bíró egyéb koronavírusok ellen is.
Ezt támasztja alá kínai kutatók múlt héten megjelent tanulmánya is, amiben kimutatták, hogy a Sinopharm BBIBP-CorV vakcinájával immunizáltak antitestjei hatékonyan közömbösítették a dél-afrikai koronavírus variánst.”
Úgy folytatta, “az inaktivált koronavírussal történő immunizáció így
széleskörű védelmet ad, és hatásában emlékeztet a fertőzésen tünetmentesen átesettekre is.
Náluk az immunrendszer hatékonyan akadályozta meg a vírus nagymértékű szaporodását, ezzel magyarázhatók az elmaradt vagy enyhe tünetek, ez pedig előrevetíti, hogy az elölt vakcinával oltottak esetében hosszú távú immunitás alakulhat ki.”
Az immunválasz kiváltása a cél
A kutatóorvos azt is mondta, a többi Magyarországon forgalomban lévő oltóanyag a tüske fehérje RNS (Moderna illetve Pfizer) vagy DNS (AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson and Johnson) szintű genetikai kódját juttatja be az emberi szervezetbe. Ez is kiváltja az immunválaszt.
“Hasonló dolog történik, mint a koronavírus fertőzés esetében, amikor is az emberi sejtek kezdik el termelni a vírusburkot. Ugyanakkor az emberi sejtekbe jutott örökítőanyag nem képes replikálódni, így az immunválasz itt nem válik ellenőrizhetetlenné, mint a természetes fertőzés esetében bizonyos esetekben előfordul”- mondta.
Letoha azt is hangsúlyozta, hogy az oroszok azért használnak 2 különböző fajtájú adenovírus variánst, hogy az első dózis esetében az adenovírus 26 ellen fellépő immunválasz a második, más fajtájú adenovírust bejuttató dózis hatékonyságát ne csökkentse.
Letoha szerint mindegyik oltóanyag biztonságos és hatékony a koronavírus ellen.
Gyógyszeripari érdekek miatt hallgatnak
“Az inaktív vakcinák – mint például a kínai – hátránya, hogy ezek előállítása relatív egyszerű, így a technológia iparjogvédelmi szempontból egy rémálom: bárki, aki inaktivált koronavírus vakcinált gyárt, az felhasználhatja a másik, szintén inaktivált koronavírus alapú vakcinát fejlesztő eredményeit.
Azaz, itt a technológia egyszerűsége nem képes olyan mértékű védelmet nyújtani, ami a fejlesztőt megvédené a versenytársaktól.
A modern gyógyszeriparhoz elengedhetetlen preklinikai és klinikai fejlesztések költségei pedig olyan magasak, amik szinte megkövetelik, hogy a fejlesztők olyan technológiába fektessenek, amik piaci hasznát a technológia komplexitásából eredően mások nem tudnak elorozni. Ez a fajta hozzáállás a gyógyszeriparban nyílt titok” – mondta a gyógyszeripart jól ismerő kutatóorvos.
Letoha Tamás állítja,
“a kínai Sinopharm fázis 3 eredményei is azért látnak nehezen napvilágot, hogy megakadályozzák, más, ugyanezen technológiát használó versenytársak hozzájutását az eredményekhez.
Akik ezek után már a Sinopharm klinikai vizsgálatok eredményeit felhasználva tudják saját vakcinájukat engedélyeztetni. Ilyen versenytársakból pedig nincs hiány: Európában a sokak számára ismeretlen, de több piacon lévő vakcinát kifejlesztő Valneva oltóanyaggyár is β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus vakcinát fejleszt.”
Világszerte bíznak a kínai vakcinában
A kutatóorvos szerint a kínaiak által is használt technológia iránti bizalmat jellemzi, hogy az Egyesült Királyság, ami egyébként otthont ad a világ egyik legfelkészültebb oltóanyag fejlesztőinek, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca konzorciuma által kifejlesztett csimpánz adenovírus alapú koronavírus vakcina mellett a Valneva oltóanyaggyár β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus vakcinájából foglalt le a legtöbbet: szám szerint 100 millió adagot.
A DNS, RNS alapú technológiák piaci előnye hogy a csak nagyon kevés gyártó képes ezen oltóanyagok előállítására, így nagyon kevés versenytárs miatt a gyártók befektetéseinek haszna kizárólag a gyártónál csapódik le.
“Az eredményeket pedig más gyártók, akik nem rendelkeznek az oltóanyagot előállítani képes komplex gyártástechnológiával, nem tudják elorozni. Könnyebbség az is, hogy az előállítás nélkülözi a patogén vírusrészecskéket” – mondta az Átlátszónak Letoha Tamás.
A kutatóorvos arra is emlékeztet, több új tanulmány van, amik azt mutatják, hogy az RNS vagy DNS alapú tüskefehérje oltóanyagok a dél-afrikai mutáns esetében szignifikáns hatáscsökkenést mutatnak.
“A csak a tüskefehérjével immunizáló oltóanyagokat a számítógépes programokhoz hasonlóan egy-egy újabb mutáns megjelenésével „upgradelni” kell.
Ezen mutánsok megjelenése pedig a tüskefehérje alapú vakcinák használatával egyre valószínűbb: hiszen az eredeti tüskefehérjére irányuló immunválasz közömbösítő hatása alól az új mutánsok hatékonyan kiszelektálódnak. Az RNS ill. DNS oltások esetében a védő hatás időtartama a klinikai vizsgálatok 2 hónapos időtartamára szorítkozik. Jelenleg még az sem ismert, hogy a COVID-19 megbetegedést kivédő hatás mellett ezen oltások képesek-e a fertőzés megakadályozására. Mivel ezt még senki nem mérte” – tette hozzá.
“A kínai vakcina esetében tapasztalt mellékhatások valójában az immunrendszer aktiválódásából eredő hatások”
– magyarázta a kutató.
(via Átlátszó)
