A nyelvvizsga-követelményt eltörlik, az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is – olvasható egy frissen megjelent törvénymódosító javaslatban, ami több más ponton is változtat a feltéteken.
A nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak
– olvasható a javaslat indoklásában.
Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor az egyetemek saját hatáskörben írhatnak elő idegen nyelvi követelményeket, és dönthetnek „a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek maguknak kell gondoskodniuk „az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről”.
Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, de az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól – olvasható a javaslatban.
A dokumentum szerint az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak. Ennek nyelvi követelményei azonban nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket korábban a felsőoktatási törvény vagy a képzési és kimeneti követelmény előírt. Nem lehet előírni ilyen nyelvi képzést annak a hallgatónak, aki a korábban előírt nyelvvizsgával rendelkezik.
Lazulnak a követelmények a doktori képzésnél is
Fellazítják a követelményt a doktori képzésnél is. „A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül” – olvasható a dokumentumban. Míg a korábbi szabályok két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a jövőben az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter július végén jelentette be, hogy 2023-tól és 2024-től több ponton módosul az egyetemi felvételi rendszer. Az egyik fontos változás, hogy nem lesz szükség nyelvvizsgára sem a felvételihez, sem a diplomához – de azért az egyetemek ezután is előírhatnak majd nyelvtudási követelményt, illetve a felvételire nyelvvizsgával érkező hallgatók továbbra is előnybe kerülhetnek az ezért járó pluszpontokkal.
(Telex, borítókép: Pixabay)
