A kormány egyebek mellett a visszaélésekkel magyarázta, hogy miért kellett drasztikusan átalakítani a kata adórendszerét. De vajon mennyire trükköztek a katázók? A NAV-ot közérdekű adatigényléssel kérdezte az Mfor arról, hogy a kata 2013 januári bevezetése óta milyen tapasztalatokat hozott a kisadózók adóhatósági ellenőrzése.
A NAV válaszából kiderült, hogy összesen 6511 katás adóalanynál végeztek adónemvizsgálatot, és mindegyik vizsgálat végleges határozattal zárult.
A portál cikke szerint kezdeti 80 ezres számtól kiindulva 2021 végére a katázók száma meghaladta a 450 ezret, átlagban pedig az eltelt szűk tíz évben 255 ezer katást tartott nyilván a NAV. Ebből következik, hogy a katások átlagos számához viszonyítva a kisadózók 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhatóság.
Megnézték, a NAV-évkönyvek adatai szerint a központi költségvetésnek katából a kilenc teljes év alatt összesen 930,4 milliárd forint bevétele származott. Ehhez képest érdemes nézni a következő két számot.
- Az ellenőrzések során a revizorok összesen 9006,5 millió forint adókülönbözetet tártak fel,
- ebből a tételes adó, azaz a kata 521,2 millió forint volt.
Ez azt jelenti, hogy a majdnem tíz év alatt a katából származó alig több mint félmilliárd forint megállapítás az összes katabevétel mindössze 0,06 százalékát tette ki.
(Fotó: Tüntetés a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen Budapesten, a Kossuth téren július 13-án. MTI/Balogh Zoltán)
