Nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, viszont az, hogy elszáll egyes termékek ára, sajnos ténykérdés – fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Heiszler Gabriella. A SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt veszélyben van-e az élelmiszerellátás biztonsága.
Bár lehet és könnyű is egyeztetni a kormányzattal, az már korántsem biztos, hogy be is fogadják a javaslatokat – magyarázta a lapnak a SPAR ügyvezetője. Szerinte akkor van esély eredményesen tárgyalni a magyar kormánnyal, ha „valami más érdekelttel együtt tudják ezt képviselni”.
– Ha valamire azt tudjuk mondani, hogy ez nemcsak a kereskedelem érdeke. Amikor például a feldolgozókkal vagy a gazdákkal együtt, egy tágabb vertikum áll ki az igazáért, akkor van arra esély, és olykor-olykor meg is történik, hogy bizonyos dolgok finomodnak. Amikor csak a kereskedelem lobbizik, akkor kevesebb rá az esély – magyarázta Heiszler Gabirella.
Az ügyvezető szerint az „extraprofitadó” miatt november 30-ig 10,5 milliárd forintot kell befizetniük, ami a tavalyi adójuk 80 százaléka.
– Tiszták és rendezettek a boltjaink, olyan nincs, hogy kevesebb tisztítószert fogunk használni, és koszosabb lesz a bolt. De nem mondom, hogy a fogyasztó semmit nem fog érzékelni – magyarázta Heiszler. – Aggódom az ősz miatt. Nekünk az jó, hogy Szép-kártyával lehetett nálunk fizetni, mert a fogyasztásmódosulást valamilyen szempontból visszafogta. A nyár mindig egy furcsa időszak, nem úgy költenek a családok, ahogy egyébként szoktak, a valódi kihívások pedig szeptembertől fognak látszani. Van bennünk aggodalom, hogy mi fog történni a mennyiségekkel és a minőséggel. Ha viszonyítási alapként a 2008-2009-es időszakot nézzük, akkor a mennyiségben kb. 5 százalékos visszaesést realizáltunk akkor. Tudom, hogy közgazdasági értelemben nem ugyanaz a két válság szerkezete, mégis ahogy ez a jelenlegi a fogyasztásra hat, nem gondolom, hogy nagyon más lenne. A volumen-mínusz idén eddig még nem látszik, de nem vagyok benne biztos, hogy ősszel ugyanígy marad a helyzet.
Az az élelmiszerárstop miatt a probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben küzd az iparág egy komoly madárinfluenza-járvánnyal, ami még inkább felviszi az árakat – magyarázta az ügyvezető.
– Jelen pillanatban mi drágábban vesszük a baromfit, mint ahogy adjuk. A baromfi a jéghegy csúcsa, mert amúgy most mindennél, aminek hatósági ára van, ez történik, de a baromfinál a legnagyobb a különbség. De az összes többi érintett termék is mínuszos.
Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget
– tette hozzá.
Ukrajna a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, emellett a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a top5 exportőr között van. A háború viszont teljesen átrendezte a viszonyokat.
Heiszler szerint „lehet olyan, hogy helyettesítve lesz a te kedvenc márkás olajod egy másik márkás olajjal. Vagy az a termék, amiben benne van, mint pl. a majonéz, másféle olajból lesz. Vagy olyan drága lesz a majonéz, hogy leszoksz róla.
Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés. Vannak olyan termékcsoportok, amelyek jelentősen többe kerülnek, mint tavaly. De a kereslet ezt valahol kiegyensúlyozza. Nem gondolom, hogy olyan mértékű válsággal állunk szemben, hogy Magyarországon majd ne lehessen élelmiszert venni.
Azt, hogy valamiből nem a megszokott márkádat kapod meg, vagy az a márka átalakítja a receptúráját, vagy bizonyos termékek olyan drágák, hogy azt mondod, hogy neked már nem éri meg, előfordulhat. Minden háziasszonynak, aki a háztartási büdzsével gazdálkodik, ez sajnos napi feladat.”
