A zenei- és a teljes kreatív szektor számára sokkoló volt, ahogy napok alatt elfogadta a kormány az új katatörvényt, ami – főleg két év pandémia, lezárások és korlátozások után – teljesen kilátástalan helyzetbe hozott és megfelelő adózási forma nélkül hagyott nagyjából 450.000 egyéni- és kisvállalkozót, ebből
nagyjából 150.000 kreatív ipari dolgozót, zenészeket, technikai szakembereket, szervezőket, menedzsereket, független kis kiadókat
– közölte a szövetség.
Szakmánkat megtépázta az élőzenei szektor leállítása, az azóta nagyságrendekkel megdrágult szolgáltatások és munkaerő, a bizonytalanság következtében nagyon sok kiváló szakember és zenész lett pályaelhagyó. A talpraálláshoz még egy év legalább kellett volna, ám az új katatörvénnyel a helyzet csak még jobban romlott. Ezért a Music Hungary Szövetség szeretne felszólítani minden zenészt és zenei szakembert, hogy valamilyen formában fejezzék ki tiltakozásukat – írták.
Demonstráljunk együtt azért, hogy ha már KATával nem is, de egy szektorspecifikus, egyszerű adózási formával a kormány engedje tovább létezni a zenei szektort
– tették hozzá.
A szervezet néhány ajánlást is megfogalmazott azok számára, akik szeretnének velük együtt tiltakozni. Ezekhez IDE érdemes kattintani.
Adózási javaslat
A kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, amely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Erre a Music Hungary Szövetség már ki is dolgozott egy javaslatot, amit eljuttat az érdekelt döntéshozókhoz – jelentették be korábban.
Ezért a résztvevők elfogadhatónak tartják, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató “katások” 50.000 Ft-os adótételéhez képest a kreatív ipar szereplői akár magasabb, de még kigazdálkodható adót fizessenek, a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó kerüljön megállapításra. Szintén egyetértés volt a felek között abban, hogy a szigorításoknak csak a katával szándékosan visszaélőkre kell fókuszálnia. A kreatív iparban dolgozók azonban nem ilyenek, hiszen ezen iparágak (a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány) működéséből fakad, hogy a legtöbben nem munkaviszonyban végzik tevékenységüket. Ezeket a területeket összekötik a munkavégzés jellegzetességei, így a projektszerűség, a gyakori helyváltoztatás, a megrendelők száma és természete – magyarázták.
A meglévő adózási formák közismerten nem felelnek meg az alkotónak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek.
Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció, stb.) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni – érvel a szövetség.
A felek olyan megoldásban érdekeltek – írták, amely a magyar kreatív ipar teljességének megoldást jelent, ezért megkezdték az egyeztetéseket társterületek reprezentatív szervezeteivel és képviselőivel, hiszen ez a probléma érinti a hazai filmipart, az irodalmi életet, a képzőművészeket, iparművészeket, a divat és design világában dolgozókat is, valamint akadémiai és tudományos dolgozókat is. Így összességében legalább 150 ezer továbbra is legális, de a megemelkedett terheket kigazdálkodni képes adózó maradhatna egy számukra is élhető, legális adózási- és társadalombiztosítottsági keretrendszeren belül.
