Ratko Mladić hágai nemzetközi törvényszék által nyilvánosságra hozott kézírásos naplójából kiderül, hogy a délszláv háború idején Pécsett zajlottak azok a titkos tárgyalások, amelyek során a szerb és a horvát katonai és politikai vezetés Bosznia-Hercegovina felosztásáról, fegyverszünetekről, valamint egymás közötti fegyver- és üzemanyag-kereskedelemről egyeztetett.
A Palatinus Szálloda volt a titkos találkozók helyszíne. A Király utcai szálloda éttermében és különtermeiben ültek össze a szerb és a horvát magas rangú katonai vezetők. A tárgyalások kötetlen hangulatban, gyakran alkoholizálás, közös ebédek és vacsorák kíséretében zajlottak, miközben a háttérben a legsúlyosabb katonai és üzleti döntéseket hozták meg.
Az első jelentős pécsi találkozóra 1992. augusztus 5-én került sor, amelyet később további egyeztetések követtek 1992 októberében és 1993-ban. Az akkori, Franjo Gregurics horvát, valamint Milan Panic jugoszláv miniszterelnök többször tárgyalt Budapesten, de a lényeges kérések katonai szinten a háttérben, a pécsi találkozón dőltek el. A legjelentősebb találkozó, amit a hágai ügyészség elsőként kiemelt a tárgyalásaon, 1992. október 5-én volt. A hágai bírósági dokumentumokból kiderül, hogy a pécsi titkos egyeztetések során a szerb és a horvát fél pontos dátumokat, valamint fegyver- és üzemanyag-kereskedelmi megállapodásokat rögzített.
„A bejegyzés egy 1992. október 5-én Pécsett, Magyarországon tartott találkozót rögzít. A bosznia-hercegovinai konfliktus már évek óta
tart. A felvetett témák könnyen érthetőek a résztvevők számára: a foglyok cseréje, Slavonski Brod bombázása a VRS által, a Jajce körüli konfliktus megoldásának szükségessége, részben a város vízerőműve miatt – egy olyan kincs, amelyet a
VRS/RS hatóságok áhítoztak, és egyéb általános kérdések.”
A pécsi találkozók háttere és lényege
- Bosznia felosztása: A naplóbejegyzések szerint a találkozók elsődleges célja Bosznia-Hercegovina egymás közötti felosztása és a befolyási övezetek elosztása volt, úgy, hogy a bosnyák felet kihagyják a döntésekből.
- Közös ellenségkép: Bár a szerbek és a horvátok Horvátország területén egymás ellen is harcoltak, Boszniában a naplók tanúsága szerint „pragmatikus”, „cinikus” katonai és gazdasági szövetséget kötöttek. Megállapodtak abban, hogy a legfőbb közös ellenségük a bosnyák hadsereg.
- Titkos fegyver- és üzemanyag-kereskedelem: A pécsi egyeztetéseken a felek konkrét üzleteket is kötöttek. A szerb csapatok lőszert, fegyvereket és üzemanyagot adtak el a horvátoknak (a hercegbosznai horvát erőknek, azaz a HVO-nak), cserébe pedig pénzt kaptak. A horvátok vállalták, hogy átengedik a szerb humanitárius és katonai szállitmányokat. A horvát fél azt vállalta, hogy Horvátország felől (a tengerparti kikötőkből és Zágrábból) olajat, üzemanyagot és áramot enged át a szerb ellenőrzésű területekre.
Amikor 2010 májusában a horvát sajtó nyilvánosságra hozta Ratko Mladić naplóinak részleteit – benne a pécsi titkos találkozókkal –, a magyar diplomácia és a Külügyminisztérium a teljes elhatárolódás és a hivatalos kommentár megtagadása mellett döntött. A Magyar Külügyminisztérium nem adott ki állásfoglalást, és nem kommentálta érdemben a sajtóértesüléseket. A diplomáciai protokoll szerint a múltbeli, titkosszolgálati vagy informális katonai egyezkedéseket a mindenkori kormányok igyekeznek figyelmen kívül hagyni, különösen, ha azok nem hivatalos csatornákon zajlanak.
A tikos találkozókról a titkoszolgálaton kívül legfeljebb a Palatinus Szálló személyzete tudhatott, a pécsi sajtóban egyik ilyen találkozó sincs megemlítve.
(Borítókép illusztráció!)
Ez is érdekes lehet
Több titkos találkozón járt Pécsen, ahol a horvátokkal Bosznia felosztásáról tárgyaltak. A hágai...
Ez Horvátország történetének egyik legsúlyosabb erdőtüze.
Nem olcsó szórakozás, de sok magyar már unja tumultust a satrandokon, ezért új élményekre vágyik.
