Horváth Lilla annak idején bajnok és kupagyőztes volt a pécsi női kosárcsapattal, Hajdu Gábor pedig játszott a komlói és a pécsi férfi kéziseknél is. A két sportoló egymásba szeretett, összeházasodtak, öt éve nevelik Zórát és várják az újabb trónörököst – egy ideje Ausztriában, ahol nagyon jól érzik magukat.
A sporthírek között nemrég felbukkant, hogy Horváth Lilla ismét osztrák bajnok lett, csapata, a Klosterneuburg nyerte meg az első osztályt. Sőt, emellett idén behúzták az Osztrák Kupát, és még a 3×3-as bajnokságban is az élen végeztek – ennél többet nem lehet nyerni. Mindebből azt gondolhatnánk, hogy a korábbi pécsi kedvenc élvezi a profi sportolói létet Ausztriában, sokat keres és nem foglalkozik semmi mással.
Abszolút nem így van!
– Teljesen más itt az élsportról, a profi sportról alkotott felfogás! – meséli a Pécs Aktuálnak Horváth Lilla. – Bár az első osztályban vagyunk, ráadásul bajnokcsapatról beszélünk, abszolút nem profi alapokon mennek a dolgok, mindenki hobbista, mindenki munka, suli mellett kosarazik. Ennek ellenére motivált és élvezi, hogy sportolhat.
Ahogy Lilla is. Sok edzést nem tud vállalni (férfiasan bevallja, hogy a heti háromból rendszerint csak egyre ment el), de ezen nincs mit csodálkozni: a kosárlabda mellett egy fitneszstúdióban személyi edzősködött, továbbá a szomszéd falu postáján intézte az ügyes bajos ügyeket. Amolyan postamesterként.
– Emellett pedig neveljük az ötéves Zórát, aki már oviba jár, szeptemberben kezdi a sulit. Abszolút nem bánom, hogy nem csak a kosárlabdára kell koncentrálnom, nagyon élvezem így itt az életem!
Párja, Hajdu Gábor sem panaszkodik. Miért is tenné? Csapata, a Krems megnyerte az alapszakaszt, az első helyről kezdi a rájátszást az osztrák élvonalban – címvédőként természetesen most is bajnokok akarnak lenni. Ennek ellenére neki sem csak a kézire kell figyelnie.
– Ez a harmadik évem a Kremsnél. Az elsőben még full profi voltam, bár már akkor is kellett dolgoznom egy projektben. Mostanra úgy alakult, hogy az élvonalbeli kézilabda mellett az egyik helyi általános iskolában vagyok testnevelő tanár a felső tagozatosoknál, valamint edzősködöm a klub utánpótlásában, az U7-es és U12-es csapatokat viszem. Nem unatkozom, de egyáltalán nem is bánom, hogy így alakult.
De mégis, miért döntöttek úgy, hogy otthagynak csapot-papot, lemondanak a megfelelő egzisztenciát kínáló magyar profi sportolói létről, s Ausztriába teszik át a székhelyüket?! Erre is van ésszerű magyarázat.
– Amikor a kislányunk, Zóra megszületett, Gábor épp Mezőkövesden játszott, ott laktunk. Távol az én szüleimtől, akik soproniak, és távol Gábor Pécsett élő családjától is. Ezért akkor úgy döntöttünk, hogy hosszú távra Sopronba költözünk. Gábor nemsokára kapott egy bécsi lehetőséget, úgy gondoltuk, miért ne próbálná meg! Aztán engem is szerződtetett a bécsi kosárcsapat, az „örökös bajnok” Flying Foxes, úgyhogy egy ideig Sopronból ingáztunk. De mindent megváltoztatott az, hogy a Krems férfi kézilabdacsapatától érkezett egy nagyon jó ajánlat, amelyben hosszú távú tervek szerepeltek, a civil életre is kínáltak életpályát. Úgy gondoltuk, hogy ezzel élnünk kell! Soprontól ez már túl messze lett volna, úgyhogy három éve ideköltöztünk ebbe az alsó-ausztriai városba, Krems an der Donauba, azóta itt vagyunk.
Elégedetten, boldogan. Olyannyira, hogy nemsokára bővül a család: az osztrák sportsajtó is megírta, hogy a magyar pár október végére várja Zóra testvérét!
– Nagyon örülünk neki, hogy így alakult az életünk! Az egyetlen nehézséget a pandémia okozza, a határhelyzet miatt a szüleink sokkal nehezebben tudtak kijönni hozzánk, előtte nagyon sokat jártak ki. Reméljük, hogy rövidesen minden visszazökken a rendes kerékvágásba!
A pécsi sportcsarnok és az egyetem falai között rengeteg szerelem szövődött már: Horváth Lilla és Hajdu Gábor is itt talált egymásra. Mindketten pécsi csapatban játszottak, a Lauberben egymás előtt, illetve után edzettek, Gábor szeme pedig hamar megakadt a csinos kosarason. Ráadásul az egyetemen is rendre összefutottak, Lilla sportszervezőnek, Gábor pedig testnevelő tanárnak tanult – 2011 decembere óta alkotnak egy párt. Horváth Lilla annak idején öt évig erősítette a pécsi női kosárlabdacsapatot, Fűzy Ákos irányításával bajnok és kupagyőztes volt, Zseljko Djokiccsal bronzérmes az Adria-ligában, aztán Győrbe igazolt, ahol bajnoki döntőt játszhatott. Hajdu Gábor jó néhány csapatot megjárt a hazai élvonalban, az átlövő Komlón kezdte az első osztályt, játszott Pécsett, Dunaújvárosban, Gyöngyösön és Mezőkövesden is.
