Ezentúl főispánoknak kell majd nevezni a kormánymegbízottat – derül ki a jövő évi költségvetéshez benyújtott törvénymódosító javaslatcsomagból. Indoklás: vissza kell térni a kommunizmus előtti időkhöz. Sőt. Kocsis Máté szerint visszaállíthatják a vármegye kifejezést is.
Benyújtotta kedd este a kormány a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosító javaslatcsomagját, amely egy, a 2023-as büdzséhez csak nagyon lazán kapcsolódó, szimbolikusnak szánt intézkedést is tartalmaz:
újjáélesztik a főispáni tisztséget, amely az újkori magyar közigazgatásban, 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött.
A HVG szerint a benyújtott javaslat az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
Íme az indoklás: „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek”.
A törvényjavaslat szövege kitér arra is, hogy az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman kifejezést, ami városatyát jelent, míg Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
Szélesedhet a hatáskörük is?
A kormány (illetve előterjesztése nyomán a király, majd a kormányzó) által kinevezett főispán a tisztség 1950-es megszüntetéséig nem csak a helyi állami intézményrendszer nagy részét felügyelte, de a megyék és törvényhatósági jogú városok (nagy vonalakban a mai megyei jogú városoknak megfelelő jogállású települések) vezetésében is komoly szerepe volt – írja a hírrel kapcsolatban az Azonnali.
Például ők voltak a megyei, illetve városi közgyűlések elnökei, illetve a helyi választott vezetők feje felett is számos esetben átnyúlhattak, ha azok a kormány bizonyos intézkedéseit nem, vagy nem megfelelően hajtották végre. Sőt,
SZÉLES FEGYELMI HATÁSKÖRÜK IS VOLT A TÖRVÉNYHATÓSÁGI (MAI SZÓHASZNÁLATTAL ÖNKORMÁNYZATI) TISZTVISELŐK FELETT, AKÁR FEL IS FÜGGESZTHETTÉK, VAGY EL IS MOZDÍTHATTÁK ŐKET.
A kormánymegbízottak fő feladata jelenleg a kormányhivatalok vezetése. Ezek is igen széles hatáskörrel rendelkeznek, ám az egykori főispáni hatalomhoz képest ez jóval szerényebb befolyást jelent.
Baranya vármegye – jól hangzik?
„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” vármegyékre nevezné át Kocsis Máté a megyéket. A Fidesz frakcióvezetője kedd este nyújtotta be az Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben ez a változtatás is szerepel. Kocsis szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdve egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
„Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti” – írta a Fidesz frakcióvezetője. A vármegye kifejezés használatával szerinte jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma „a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.
A HVG emlékeztet, hogy a főispáni cím felelevenítése már szóba került egyszer a rendszerváltás óta, hiszen 1990-ben az Antall József vezette kormány szerette volna ezt elérni, de az SZDSZ - amely nélkül nem lett volna meg az ehhez szükséges kétharmad - megfúrta a javaslatot.
(Illusztráció: Lúdas Matyi)