A régi-új Szent István-terem az ország egyik legdrágább helyisége. Annak ellenére, hogy nem nagyobb egy tágas nappalinál, felbecsülhetetlen értékű tárgyak díszítik. Egy éve nyitott meg, mint a Budavári Palotanegyed legújabb látványossága. A századfordulós formájában újjászületett Szent István-terem a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi helyisége.
A város miliőjét fémjelző Zsolnay-alkotások szinte mindenhol megtalálhatók Magyarországon, legyen szó köztéri szökőkútról, szoborról, kávézók és éttermek asztalairól, szállodák dísztárgyairól vagy a távoli rokonok étkészletéről. Amikor egyet észreveszünk, óhatatlanul is megdobban a pécsi szív, különösen, ha egy világhíres lokálpatrióta alkotásával találkozunk.
Az ország legnagyobb kandallója, amit Zsolnay Vilmos a Magyar Királyi udvar megbízásából készített a Budai Palotába, és ami közel hetven évet várt arra, hogy újra megmutassák.
A klasszikus Zsolnay-jegyekkel tarkított kandallót a kor híres építésze, Hauszmann Alajos rendelte meg a magyar porcelán atyjától, hogy ezzel a Palota kiemelten fontos dísztermét egy valódi különlegességgel ékesítsék. Így került a Szent István-terembe a 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló, ami mintegy 120-féle elemből és összesen 611 darabból áll.
A főpárkányon egy tekintélyparancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor áll, amit eredetileg Strobl Alajos készített a gyár együttműködésével. De nem csupán ez az egy Zsolnay-munka tarkítja az ország legdrágább termét, ugyanis a falakat tíz Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, Roskovics Ignác festőművész képei alapján. A ritka művek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak, köztük Szent Imrét, I. Bélát, III. Bélát, IV. Bélát, Szent Lászlót, Kálmánt, II. Endrét, III. Endrét, Szent Erzsébetet és Szent Margitot, míg a terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraport-képek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, a másikon pedig Szent István és Szent Gellért hirdeti a kereszténységet.
Többek között ezeknek a munkáknak köszönheti nagyságát a terem, amiért érdemes ellátogatni a Budai Vár rekonstruált dísztermébe. Érdekesség, hogy a kiállításként látogatható helyiség előtt egy hatalmas, kék ajtókkal szegélyezett térbe érkeznek a vendégek. Ezek az ajtók nem csupán esztétikai élményt adnak, hanem olyan üzeneteket hordoznak magukon, amiket a legenda szerint Szent István uralkodói titokként őrzött, és csak fiának, Szent Imre hercegnek adott tovább. Az első ajtón a következő mondat olvasható: „A jóság erényének gyakorlása elvezet majd téged a teljes boldogsághoz.” A tárlat ezzel a két teremmel teljes, hiszen ameddig az intelmekkel ráhangolódhatunk a királyi létre, addig a művészeti berendezéssel átélhetjük, milyen környezetben gyűltek egybe a királyok és arisztokraták.
De miért nem láthattuk ezt korábban?
A magyarázat egyszerű, a II. világháború alatt bombatámadás érte a Budai Palotát, így a Szent István-termet is, ami a háború után sokáig romos állapotban állt, míg az ötvenes években a födémektől kezdve a falakon át az ablakokig a termet teljesen átalakították, múzeumi irodát és metszettárat helyeztek el benne, újjáépítése fel sem merült. A helyreállítás 2019-ben kezdődött a Nemzeti Hauszmann Program kereti között és 2021 augusztusáig tartott.
