Január 6-án, vízkeresztkor zárul a karácsonyi ünnepkör. Napjainkban csupán a karácsonyfa leszedését időzítjük erre a napra, pedig 50-60 éve még komoly hagyományokat követtek elődeink. Mindenesetre péntek délelőtt elbontották a mindenki karácsonyfáját a Széchenyi téren.
Vasasról érkezett a 21 éves fenyő, szociális tűzifa lesz belőle
Már advent előtt, november 17-én felállították a mindenki karácsonyfáját Pécsett. A Vasasról érkezett fenyő 14 méter magas volt és 21 évvel ezelőtt ültették egy családi ház udvarán. A fa kicsivel több mint egy hónapig díszítette a Széchenyi teret.
Kezdődik a farsang, ne rázzuk ki az abroszt csak úgy!
Ha még nem pakoltuk el a karácsonyi abroszt és nem is sepertük le a morzsákat róla, akkor jól tettük! Egykoron ugyanis ezen a napon szedték le az ünnepi terítéket és élelmet, majd adták a maradékot az állatoknak. Ennek pedig jelentése is volt.
A MEGSZENTELT ÉTELEKBŐL, ITALOKBÓl – ami szenteste az asztalra került – MINDENKI KAPOTT. ÍGY AZ ÉVtől JÓ TERMÉSt és EGÉSZSÉGet VÁRtak.
A karácsonyi ünnepkör záró pillanata
– Január 6-án reggel az ünnepi asztalt megbontják, a fát lebontják és az asztalon lévő terményeket, ételeket, morzsákat az állatok eledeleibe öntik. Mindezt azért, mert az ünnepi asztalon található ételek szentelmények. Így például ha a Luca-búza a tyúkok elé került, akkor gazdagon tojtak utána – részletezte a népi hiedelmet Burján István néprajzkutató.
De az asztalra tett szalmának is különleges jelentése volt. Eleinknél a döngölt szobákba vittek szalmát, amit kiterítettek a földre és azon játszottak, aludtak a gyerekek háromkirályok napjáig. Majd az állatok alá helyezték, ami a jászolt is szimbolizálta.
A vízkereszt a kereszténység egyik legősibb ünnepe
A III. században még ezen a napon ünnepelték Egyiptomban Jézus születésének napját, hiszen ezen a napon találják meg a napkeleti bölcsek Isten fiát az istállóban. De ünneplik Jézus Jordánban való megkeresztelkedését és az első csodatételét, a víz borrá változtatását is. Ezért is köthető ez az ünnep a víz köré.
– A vízkereszt magyar elnevezés, ilyenkor szoktunk vizet szentelni, vizet megáldani a szentmisén. És sok helyen, például Erdélyben, a pap ezen a napon vízzel meghinti, megszenteli a házakat, otthonokat – mondta Kajtár Edvárd, a Szent Ágoston Templom plébánosa.
Január 6-át a napkeleti bölcsek napjaként is hívják. A falvakban ezen a napon történnek a házszentelések, az ajtófélfára az ő nevük – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűjét írják.
A középkortól hagyomány, hogy az emberek hazaviszik otthonaikba a szentelt tárgyakat
– A középkorban a szentelt vizet világos víznek, fénylő víznek is nevezték, mert használatával továbbra is megmarad az ember reménye, hogy meg fog gyógyulni. Így lelki erősítő funkciója is van a szentelménynek – mondta Kajtár Edvárd.
Jézus megkeresztelésének ünnepével véget ér a karácsonyi ünnepkör. Ezután megkezdődik a farsangi időszak, ami hat héten keresztül, hamvazószerdáig tart.
