Címlap Közélet Nagy Erzsébet...

Nagy Erzsébet: 20 ezer embert és a tényeket nem lehet letagadni!

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elégedett a sztrájk eddigi alakulásával Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, aki exkluzív interjút adott lapunknak.

Elégedett a sztrájk eddigi alakulásával?
Igen, mindenképpen, mivel a sztrájkot egészen elképesztő és jogsértő módon próbálták akadályozni sok helyen, a kollégákat téves információkkal próbálták megfélemlíteni. Ilyen volt például az, hogy nemcsak a sztrájkban töltött időre, hanem teljes munkanapokra vonnak le tőlük bért, illetve hogy megszakad a biztosítási jogviszonyuk, ami ha nem teljes munkanapon sztrájkoltak, szintén téves információ. Ennek ellenére az első hét nagyon erős volt, az első napon 20 000 körüli volt a létszám, és a múlt hét többi sztrájknapján is hasonló, bár több helyen végül visszaléptek amiatt, mert az intézményvezető – volt, hogy visszamenőleg is, ami nonszensz – rendkívüli szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot rendelt el. Márpedig sztrájkolni nem szünetben, tanítási napokon kívül szokás. Ez is mutatja azt, hogy minden eszközzel próbálták lenyomni és láthatatlanná tenni a sztrájkot. 

Azt tudja, hogy körülbelül hány intézmény hány pedagógusa sztrájkol összesen?
A múlt hét 20 000 körüli létszámmal kezdődött (még most is érkeznek 16-ai adatok), az utána lévő két nap is megközelítően ennyi lehetett, a mostani hét feldolgozása még messze nincs készen. Azt tudjuk eddig, hogy Pécsett 14 intézményből jöttek adatok, köztük egyházi intézmény is van. Városra lebontott létszámadatunk még nincs. A PSZ-től nem kaptunk még részletes adatokat, ezért nem tudok még végleges számot mondani, mivel nekik is jelenthettek le pécsi intézmények adatokat, tehát az általam megadottnál egészen biztosan sokkal több intézményben volt sztrájk.  

Kormányközeli narratíva szerint a hazai pedagógusoknak csak egy jelentős kisebbsége sztrájkol, tehát – mondják ők -, “a többség átlátta, hogy ez csak egy újabb baloldali kampányeszköz”. Hogyan kommentálná ezt a narratívát? Mi az oka ön szerint, hogy “csak” ennyien demonstrálnak?
A kormány által mondott számok egyrészt nem felelnek meg a valóságnak, másrészt azért is rendkívül cinikus ez az értékelés, mert olyan sztrájkról van szó, amelyet jogellenes eszközökkel is folyamatosan akadályoznak az intézményvezetőknek adott utasításokon keresztül. Úgyhogy ez nem “csak”, és hogy ezt ők is így látják, bizonyítja, hogy folyamatosan kommentálják, minősítik a sztrájkot. A PDSZ-t kezdetben SZDSZ-es szakszervezetnek, majd hosszú ideig fideszes szakszervezetnek nevezték, most vörösök, meg baloldali ellenzékiek vagyunk, talán kisgazdák nem voltunk még a múltban. Ez elég átlátszó és gusztustalan címkézés.

A tényeket nem lehet letagadni, mert jogszabályban vannak – ez a rendkívül alacsony fizetés és a nagy munkateher. A követeléseket több kormánytag is elismerte, de ahelyett, hogy konkrét, írásbeli ajánlatot tennének, a sajtón keresztül ígérgetnek, és miután ezzel nem érjük be, próbálnak bennünket politikai címkével ellátni.

A mi harcunkból, és most már elmondhatjuk, hogy a szülők és a diákok támogató akcióiból is egyértelmű, hogy oktatáspolitikáról, de semmiképpen sem pártpolitikáról van szó. 

Gyakran felmerül kérdésként – számos kommentet láttunk mi magunk is erről -, hogy miért éppen most tüntetnek? Hiszen – a vélekedés szerint – mivel éppen választás van, ezért melyik kormányra próbálnak nyomást gyakorolni? A régire, amelyiknek lehet, hogy csak napjai maradtak, vagy az újra, amelyet még nem látni?
Mi a sztrájkbizottságot október közepén alakítottuk meg! Azért folytatjuk a sztrájkot, mert azt szeretnénk, hogy ha ez a kormány már nem foglalkozik a követelések teljesítésével – ezt Kisfaludy László megírta nekünk -, akkor a következő kormánynak első lépése legyen ezt rendezni. Nem szeretnénk, ha miután megalakul a kormány, és megszavazzák a képviselők fizetését, utána nyári szabadságra mennének, és a követeléseket a szőnyeg alá söpörnék. A jelenlegi kormányt a sztrájktörvény egyeztetésre kötelezi a sztrájk alatt is. A kormány ennek nem tesz eleget, ezzel törvényt sért. 

Mit szól Kövér László és Gulyás Gergely nyilatkozataihoz, akik azt mondták: ők egyetértenek az önök követeléseivel?
Azt, hogy ígéretekkel tele a padlás. Miért nem jöttek szerdán a kért időpontban a sztrájktárgyalásra, és miért nem tettek konkrét, írásos javaslatot? 

Szerencsésnek tartják, hogy éppen egy szomszédban folyó háborús időszakban tartanak sztrájkot? Emiatt is kaptak bírálatot.
Igen, mivel az összeomló közoktatásnak kell a háborúból menekülő gyermekeket, tanulókat ellátni. Még nagyobb létszámra van emiatt is szükség, márpedig a jelenlegi bérekkel és munkaterheléssel nem lehet létszámbővítést elérni. 

Nagyon sok szülő nem éppen barátságosan kommentálta azt, hogy pedagógussztrájk van; szerintük túl sok feladat hárult rájuk a járványban, szabadságaik elfogytak, stb. Miért nem tartanak attól, hogy elveszítik a szülők támogatását, együttérzését? Hallottunk olyan vélekedést is pedagógustól, hogy nekik “nem kell jóban lenni a szülőkkel”, mert nem a szülőktől kapják a fizetést. Ezzel egyetért?
Azt látjuk, hogy óriási a társadalmi támogatottságunk, ezt nagy szülői szervezetek is folyamatosan megjelenítik.

Az ostoba kommentekkel pedig nem kell foglalkozni.

Ilyet, amit említett, felelős pedagógus biztosan nem jelentett ki. 

Mit szól ahhoz, hogy ellenzéki politikusok is aktív részesei a pedagógussztrájknak?
Azok vesznek részt a sztrájkban, akik valamelyik közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban dolgoznak, tehát érintettek. A neveket nem gyűjtjük, nem tartjuk nyilván, ezért fogalmunk sincs arról, hogy a kollégák közül kiknek milyen pártbeli szerepük van. Azt tudjuk viszont a hozzánk érkezett levelekből, visszajelzésekből, amelyekben magukról írják, hogy kormánypártiak, hogy vannak bővel Fidesz-szimpatizánsok is a sztrájkolók között. 

Pártok nélküli volt a demonstráció. Nem hívtunk pártokat, nem szerveztünk buszokat. A Kossuth tér mégis tele lett. 

Meddig folytatják a sztrájkot?
Addig folytatjuk a sztrájkot, amíg eredményt nem érünk el. A választások után az új kormánnyal egyeztetést kezdeményezünk, és ha nem lesz rövid idő alatt eredménye, folytatjuk a sztrájkot.