Címlap Közélet Pünkösdi kirá...

Pünkösdi királyok

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Petrov Iván tárcája. 

A Magyar Katolikus Lexikon leírása szerint a pünkösdi király a pünkösd ünnepéhez kapcsolódó népszokások (pünkösdölés) alkalmával a faluközösség fiataljai vetélkedéséből győztesen kikerült legény, aki egy esztendőre a falu első legénye (legénybíró) lett.

Pünkösd vasárnap ér véget az úszó-Európa-bajnokság, a fiatalok vetélkedéséből több magyar leány és legény is éremmel a nyakában távozik majd.

Kevés korrektebb dolog van, mint egy úszóverseny. 

Az nyer, aki a versenyszám szabályai szerint a megadott távolságot saját, elkülönített sávjában a legrövidebb idő alatt teljesíti. Gyakorlatilag laboratóriumi körülmények között úsznak a versenyzők, méter, másodperc, pont. Nincs reklamáció, színészkedés, pontozás, kapufa, szerencsés kiütés. A leggyorsabb az első, a második leggyorsabb pedig a második, úgy, hogy mindenki a saját dolgával foglalkozik a futam közben.

Az éremmel persze sok minden jár. Ahogy annak idején a pünkösdi király a község rovására ingyen ihatott és nem szabhattak rá büntetést, úgy ma is, ha valaki egy kontinensbajnokságon medáliát nyer, a közösség a hóna alá nyúl és kiemelten támogatja törekvéseiben.

Jól van ez így.

Mondhatnánk, így alakult. 

Az elmúlt cirka ezer évben, amikor közösségünk tagjai valamiben kiemelkedőt nyújtottak, a hónuk alá nyúltunk és ma is joggal lehetünk büszkék arra, hogy ők is annak a nagy egésznek a részei, amit ma Magyarországnak hívunk, bármilyen identitásra való tekintet nélkül.

Holnap, pünkösdhétfőn biztosan lesz valami, aminek mindannyian őszintén tudunk majd örülni.

Örüljünk hát bátran! 

Hajrá Magyarország!

(Kiemelt képünk: MTI)