2015-ben a világ legdrágább festménye egy Hantai Simon-kép volt. Egy ilyen kép lóg a párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyiségében, az elnöki dolgozószobában. Hantai Simon Rózsaszín írás című képe Emmanuel Macron elnök kérésére került oda. A festő Pécsen is dolgozott, a Modern Magyar Képtárban február végéig láthatók az alkotásai.
A Sotheby’s 2016. december 6-i párizsi kortárs árverésén az m.a.4 (Mariale) című 1960-ban készült festményét 4 432 500 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak.
1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla voltak a mesterei. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, amit a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd’ mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.” (Dunántúl, 1943. augusztus 15., 7. o.) Ekkor készült a Pécsi Művésztelepen a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.
Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Hantai 1960-ban kezdte meg képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust (Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, Jean-Luc Nancy). A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, amelyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.
A Modern Magyar Képtár kis kamarakiállítása igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő nagyközönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, amit a pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.
