Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Galambos Erzsi  (Budapest, 1931. december 5. – 2023. november 16.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a Budapesti Operettszínház és a József Attila Színház örökös tagja volt. Főleg zenés játékok, operettek szubrett- és primadonnaszerepeiben aratta sikereit. A musical műfajának egyik első hazai előadója. Prózai színésznőként is jelentős szerepek megformálója.

Pécsről milyenek a benyomásai? — Csupa jó… Valóban nagyon kellemes ez a város. Udvariasak az emberek. A huszonnégy emeletesben lakom. Nyugalom és csönd; a liftben az emberek köszönnek egymásnak!… Voltaképp egyedül élek itt, távol a családomtól, mégsem egyedül. Olyan, mintha már éltem volna itt. Pécs fölfedezés a számomra: fantasztikusan gyönyörű ez a város!” – ezt egy 1978-as interjúban mondta a Dunántúli Naplónak. Először 1958-ban járt Pécsen, legalábbis az újság beszámolója szerint, akkor Jávor Pállal együtt lépett fel a városban.

Ugyanabban az évben a nyári Szabadtéri Színpadon lépett fel Huszka Jenő „Aranyvirág” című háromfelvonásps nagyoperettjében.

1963-ban a Filharmónia Alfonso estjén is szerepelt. Az előadás megosztó volt, Galambos Erzsi alakítása Ifj. Latabár Kálmánnak nem tetszett, ezt meg is fogalmazta a Dunántúli Napló hasábjain.

„A műsor többi szereplője, például Galambos Erzsi nagyon gyenge számmal lépett fel. Még Koosa Andrással eltáncolt temperáméntumos twist-számukkal sem tudták „feldobni” a közönség hangulatát. A többiek még Galambos Erzsi és Koosa András álltal nyújtott „színvonalat” sem érték el.”

Néhány nappal később a lap próbálta tompítani az ismert ifjú színész kritikáját.

„Alfonso sikerében Németh József, Galambos Erzsi és Kovács Erzsi osztoztak, a többi szereplő viszonylag mérsékeltebb teljesítményt nyújtott.”

1978-ban már így írt róla a helyi lap: „Galambos Erzsi egyik rangja: a jelenlegi esztendők legnagyobb magyarországi musical-színésznője. Kivételes tehetségű és mély drámai erejű színművész. Egyéniség, aki mindenben a legtökéletesebbet szereti nyújtani, és akit a természet megáldott a keresés, a mindig valami újra való érzékenység többletével. A lényéből vibráló nyugtalanító érzést ez is táplálja.”

Sokszor vendégszerepelt Pécsen, a hetvenes években Nádor szálló irodalmi kávéházában Haumann Péterrel volt közös előadóestje „Rivaldafény” címmel.

Zenthe Ferenccel a Csendes otthon című filmben

Forrás: Dunántúli Napló, Fortepan