A PTE Madárbarát Egyetem programjának keretében 11 madárodút helyeztek ki július elsején a pécsi orvoskar déli és északi parkjaiba. Az odúk nem etetésre szolgálnak, hanem szerepük a természetes, a harkályok által vájt faodvakban lakó madarak költéshelyének pótlása. Télen éjszakázóhelyként, jövő tavasszal pedig vélhetően már költőhelyként is használni fogják őket.
Az odúk szerepe a természetes, a harkályok által vájt faodvakban lakó madarak költéshelyének pótlása. Vannak madarak – főleg a hazai cinege- és verébfajok -, amelyek evolúciósan alkalmazkodtak és kihasználják, hogy az elhagyott harkályodúban védelmet nyújtó helyet találnak. A mesterséges odúkra azért van szükség, mert a mai erdőgazdálkodás nem kedvez az idősebb, odvasabb fák létrejöttének, és mivel ezek sokszor balesetveszélyesek is, így belterületen hamar kivágják őket, pótlásuk pedig nem megoldott.
A pécsi orvoskar déli és északi parkjaiba kihelyezett 11 madárodú nyitható, lehetőség van a költések nyomonkövetésére, akár szemléletformáló események keretében is, amikor is lehetőség van arra, hogy az emberek közelebb kerüljenek a természethez, az ott zajló folyamatokhoz. Megfelelő vizsgával és engedéllyel a madárgyűrűzők meg is gyűrűzhetik a fiókákat, egy egyedi azonosítójú fémgyűrűvel ellátva őket. A későbbiekben – a gyűrűkódot leolvasva – információkat is lehet nyerni egy-egy fajról: meddig él, merre vonul, a klímaváltozás mindezt hogyan befolyásolja.
Az odúk elsősorban a széncinegéknek, a kék cinegének, a mezei verébnek és a seregélynek szolgálhatnak otthonául. Idén vélhetően csak éjszakázóhelyként használják majd őket, ám jövő tavaszra megszokhatják és potenciális költőhelyük is lehet. Az odúk tehát nem etetésre, hanem lehetséges fészekrakó helyekként szolgálnak.
(Forrás és fotó: PTE ÁOK/Rafa-Gyovai Tibor)


















