Eddig is volt hangulata, fílingje a Pécs szívében lévő Barbakán-kertben tett sétának (már amikor be lehetett jutni), de most kétségtelenül még vonzóbb, rendezettebb lett a közelmúltban befejezett felújításnak köszönhetően. Nem kérdés, érdemes bekukkantani a parkba, mert szinte mesélnek a kövek, a kapuerőd – és felsejlik Kinizsi…
A székesegyháztól lefelé sétálva előbb sokadszorra megnéztem Liszt Ferenc jellegzetes szobrát (az 1846. október 24-i látogatására emlékeztet), aztán bekukkantottam a tárva-nyitva álló, gyakorlatilag csalogató fakapun a Barbakán-kertbe. Csinos és rendezett volt, hát bementem – nem először és nem is utoljára.
A pécsiek egyik kedvenc helye ez a kis park, ahol csendben, nyugalomban lehet sétálni, beszélgetni, szerelmet vallani. Egészen eddig azért voltak gondok a környezettel, ráfért már egy jelentősebb felújítás a Barbakán-kertre, amit most meg is tettek a Pintér János parkfelújítási programnak köszönhetően – mintegy 30 millió forintba kerültek a munkálatok.
Ami kétségtelenül örömteli, hogy a püspöki palota falának tövében kanyargó kis utat teljesen rendbetették, a zúzalékot korhű bazalt kockakő váltotta fel. Jól néznek ki a padok, szívesen rájuk ül az ember, és gyönyörűek a növények, a fák is – nem mellesleg a fal mentén sétálva szívesen nézegetem, hogy vajon mely kövek lehetnek még eredetiek, vagyis melyek azok, amelyek már több évszázadot végigéltek.
Tényleg megéri mostantól arrafelé is tenni egy kanyart, van fílingje a Barbakán-kertnek!


















