Arról a 7-es számú sirkamráról van szó, amely a világörökség cím elnyerésekor még sirkamrának volt lejegyezve, de most már inkább egy 1200 éves latrinaként néznek rá. Erre az egyik pécsi régész jött rá, aki hétvégén a nagyközönséggel is megosztotta erről szóló gondolatait. A viszonylag új teóriával azonban nem minden kollégája ért egyet, sőt észbontónak találják már a feltételezést is.
A VII-es sírkamra vagy most már inkább latrina a Székesegyház nyugati oldalánál található. 1957-ben került elő, Fülep Ferenc régész találta meg. A jelenlegi tér alatt csaknem 4 méterrel lejjebb, a föld alatt van, bemutatása nem lehetséges.
Az interneten fellelhető tanulmányok alapján kiderül, hogy a VII-es sírkamra kutatása nem teljes, egyelőre csak részlegesen tárták fel, építését a 4. századra saccolják a régészek.
A felfedetése óta eltelt években azonban fordulat történt. Kiderült, hogy azon a helyen a honfoglalás előttről,
a nyolcszázas évek elejéről származó lakótorony maradványi is előkerültek. Ennek része volt a latrina, vagyis egy korabeli WC, ahol az akkori apát is a dolgát végezhette
– erről Tóth Zsolt a Janus Pannonius Múzeum régésze beszélt a Katolikus Kulturális Hetek rendezvényén, amikor a nagyközönégnek bemutatta a Cella Trichora ókeresztény templomot és történetét.
Több kollégája nem osztja ezt a vélemény, a többégük szerint egy festetlen sirkamráról van szó, szerintük egy ilyen bizonytalan kijelentés nem biztos, hogy előnyös a világörökségi helyszínekre nézve.
Tóth Zsolt előadásában elmondta, már többször jelezte feletteseinek felfedezését, és azt is, hogy célszerű lenne a VII-es sírkamrát kivetetni a pécsi világörökségi helyszínek közül, de azt a választ kapta, hogy azt már nem lehet, így ha igaza van a régésznek, akkor
Pécs az első világörökségi helyszín, ahol egy 1200 éves WC is megkapta a címet.
(Borítóképünk illusztráció!)
