Jogos elvárásnak tehet eleget a törvényhozás, amennyiben megszavazza az országgyűlési képviselők választási eljárásáról szóló törvény bejelentett módosítási javaslatának egyik pontját - fejti ki Csizmadia Péter írásában.
A pártok kampánytevékenységének közpénzekből történő támogatásának ésszerűbbé válását és a támogatás felhasználásának átláthatóbbá tételét segítheti elő a tervezett változás. A módosítás egyik pontja ugyanis “magasabbra helyezi a lécet” a pártok számára az országos lista állításához. Az országos listaállításnak pedig komoly jelentősége van a pártok kampány finanszírozását tekintve. De erről kicsit később, most nézzük meg, hogy mi és mire változik.
Az eddigi szabályozás szerint a 106 egyéni választókerületből elegendő volt, ha mindössze 27 kerületben gyűjtöttek össze annyi ajánlást a jelölők, amennyi ahhoz kellett, hogy az adott kerületben egyéni képviselőjelöltjüket nyilvántartásba vegyék. Tehát
ha nagyjából az összes kerületnek mindössze a negyedében megkapták egy párt jelöltjei az egyébként is könnyen összegyűjthető ajánlási mennyiséget, akkor az egész országban, vagyis azokban a választókerületekben is szavazhattak ezen párt listájára, ahol amúgy még ezt a jelképes mennyiségű ajánlást sem sikerült begyűjtenie.
A mostani változás abban áll, hogy a 27 helyett ezentúl legalább 50 egyéni képviselőt ki kell tudnia állítania az adott pártnak ahhoz, hogy az egész országban szavazhassanak a listájára. Tehát a 106-ból még így sem kell minden másodikban rajthoz állnia a párt egyéni képviselőinek az országos listaállításhoz, de mégis
értelmezhetőbb társadalmi támogatottságú pártlistákkal találkozhatnak majd a szavazók.
Elég, ha megnézzük a 2018-as országgyűlési választásokon pártlistákra leadott szavazatok megoszlását. Akkor 14 olyan párt állított listát, amely pártok listái még az összesen leadott szavazatok 0,2 százalékát sem érték el.
És itt érdemes visszakanyarodni a pártok kampányfinanszírozásának szabályaira. Az országos listát állító pártok kampánytevékenységre ugyanis egyenként 149,25 millió forint összegű költségvetési támogatásra jogosultak.
Tehát az a 14 szervezet, amely még a választók kettő ezrelékét sem tudta maga mellé állítani, mindösszesen valamivel több, mint kétmilliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Máshogy nézve, kétmilliárd forint került azon szervezetekhez, amelyeknek az együttes társadalmi támogatottsága a választáson nem érte el még az egy százalékot sem.
Tudjuk, ismerjük azokat a sajnálatos tényeket is, hogy ezek közül a szervezetek közül voltak olyanok, amelyek nem vagy nem kizárólag kampánytevékenységre fordították a támogatásokat. Őket nevezi a közbeszéd biznisz- vagy kamupártoknak. Tehát amellett, hogy a választók gyakorlatilag egyáltalán nem szimpatizáltak ezen szervezetekkel, még jogellenes módon is használták fel a közpénzeket.
Bár kétségtelen, hogy a jelenlegi szabályozás megalkotásának egyik sarokpontja volt, hogy a választáson indulás jogát kiszélesítse, ezzel is elősegítve a pártok közötti versenyt, azonban
ideje volt egy olyan változtatásnak, amelyik visszaszorítja a választáson induláshoz fűződő jog visszaélésként történő alkalmazását.
Csizmadia Péter, ügyvéd, a Fidesz pécsi frakcióvezetője
A rovatban megjelenő vélemények nem a szerkesztőség tartalmai, és nem feltétlenül tükrözik a Pécs Aktuál szerkesztőségi álláspontját sem. Csak arra törekszünk, hogy több véleményt, álláspontot is bemutassunk egy-egy témában azért, hogy az olvasók minél több nézőpontot megismerhessenek és szabadon eldönthessék, melyikkel értenek egyet leginkább!
