Túlságosan könnyű ugyanis ezeken keresztül befolyásolni az embereket úgy, hogy azok észre sem veszik. A hatásos ellenszert azonban senki nem tudja egyelőre; így marad a "töröld magad" ajánlat. De ez nem lehet igazi megoldás.
2018-ban, a Cambridge Analityca-botránnyal erősödött fel a közösségi médiával szembeni kritikai trend. A Netflixen is megnézhető erről egy dokumentumfilm, de ennek a botránynak a lényege, hogy a Facebook 87 millió felhasználó személyes adataival élt vissza. A brit cég azt állította, ők vitték sikerre Trump kampányát a közösségi média segítségével. Ami viszont ennél is fontosabb, először került igazán élesen a figyelem középpontjába a fake news-al, álhírekkel való politikai befolyásolás. Akkor még csak balról!
Majd nem sokkal később a Brexit népszavazással kapcsolatban is érkeztek hírek, amelyek szerint az egész mögött szintén felsejlett egy olyan tudatos, irányított, közösségi médiás kampány, amely akítvan befolyásolta a briteket a döntésben. Erről egy film is készült 2019-ben, az HBO GO-n megnézhető.
Azóta természetesen a politikai jobboldali szárnya is kritikai össztűz alá vette a közösségi médiát, nem csak külföldön, hanem itthon is. Bár erről sokat lehet hallani egy ideje, nem a politika miatt került negatív fókuszba a közösségi média, hanem azért, mert az alapítói maguk is rettegnek tőle; és ennek rendre hangot is adnak.
A közösségi oldalak manipulálnak, visszaélnek a felhasználó adataival, és a rosszindulat melegágyai – vélik a Szilícium-völgy kulcsfigurái is.
A virtuális valóság atyjaként is emlegetett Jaron Lanier a digitális világ egyik úttörője, de annak talán legnagyobb kritikusa is egyben. Könyvek, esszék és interjúk egész sorában fejtette már ki technopesszimista nézeteit.
Szerinte
- önmagunk
- és a társadalom miatt
kellene azonnal letörölnie magát mindenkinek a különféle közösségi média-felületekről.
A KIBERTÉR EGYRE ZSÉMBESEBBÉ TESZ MINDENKIT, A FIATALOKAT PEDIG EGYRE DEPRESSZIÓSABBÁ”
– magyarázta Lanier. Reklámalgoritmusok folyamatosan manipulálják az embereket, észrevétlenül befolyásolják az ítéletüket, ízlésüket és a döntéseiket is. Aki hátat fordít ezeknek, tisztábban láthatja a világot és saját életét is.
A közéletben ráadásul eltűnik a határ valóság és fantázia közt, így a választások is mind abszurdabb kimenetelűek lesznek világszerte.
Az offline világba való visszatérés persze szerinte is életszerűtlen. Viszont úgy véli, az alkoholisták társadalmában is szükség lenne néhány józan emberre, hogy kialakulhasson egyáltalán a társadalmi párbeszéd arról, hogy valami nagyon nincsen rendben.
Letörölték magukat
Az Apple társalapítója, Steve Wozniak és a WhatsApp társalapítója, Brian Acton is törölte már a privát Facebook-fiókját. Mindketten a 2018-as Cambridge Analityca-botrány után hozták meg ezt a döntést.
Wozniak szerint bár mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a Facebookkal járó előnyök miként viszonyulnak a privát szféra részleges feladásához, ő a végleges távozásra buzdít. Például azért is, mert
sokan gondolják úgy, hogy négyszemközt beszélgetnek, amikor valójában nem – a lehallgathatóság gyakorlatilag adottság, amellyel az emberek többsége még csak nem is számol.
Ráadásul úgy keresnek az embereken a személyre szabott reklámokkal, hogy a profitból semmiféle részesedést nem lát a felhasználó, pedig hatalmas kincset áldozik fel érte, a legszemélyesebb adatait – hangzik a techguru végkövetkeztetése.
Problémás a gyűlöletbeszéd elleni fellépés is
Acton egészen hasonlóan fejti ki adatvédelmi aggályait, és szintén a Facebook elhagyására buzdít. Szerinte a gyűlöletbeszéd elleni fellépés is igen problémás a közösségi platformokon. A moderáló magáncégek ugyanis sem a szükséges kompetenciával, sem a szükséges felhatalmazással nem bírnak ehhez, tehát végső soron önkényes hatalmaskodóknak tekinthetők.
Az Insta társalapítója is aggódik
Kevin Systrom, az Instagram társalapítója saját bevallása szerint kislánya születésekor ébredt rá, hogy
A SAJÁT MAGA ALKOTTA FELÜLET NEM LESZ KÉPES MEGVÉDENI GYERMEKÉT AZ ONLINE GÚNYOLÓDÁSTÓL ÉS ZAKLATÁSTÓL.
Azóta energiái jó részét arra fordítja, hogy megteremtse a biztonságosabb internetezés feltételeit a felnövekvő generációk számára.
Álhírek és politikai rágalmak óceánja
Egyre több nemzet próbálja szabályozni valahogy a közösségi média szolgáltatókat. Bár elsősorban a szabad vélemények miatt aggódnak, illetve a nem világos cenzúrára hivatkoznak, de
a szabályozás vágyának egyik legfontosabb oka a politikai álhírek elképesztő méretű burjánzásában kereshető. Egyes hazugságok, ferdítések és rágalmak ellen talán még fel lehet lépni, de amikor ez szervezetté, tömegessé válik, akkor szinte lehetetlen küzdeni ellene. Most ez történik világszerte, persze Magyarországon is. Minden egyes politikai érdekcsoport aktivistája, fanatikus – vagy csak közép-fanatikus – híve gondolkodás nélkül tolja azt a kontentet, amit elé tesznek. Így megsokszorozva a hamis híreket, hazugságokat, karaktergyilkos tartalmakat.
Ez azonban a közgondolkodás és közbeszéd olyan szintű torzításával és lezüllesztésével jár, hogy annak beláthatatlan következményei lesznek hosszabb távon.
Vannak, akik szerint le kellene kapcsolni az Internetet. Természetesen nem ez a megoldás! De, hogy mi az; hogyan lehetne hatásosan védekezni a gyűlöletözön, az álhírek, az uszítás, a magánéletben vájkáló és ízlést, gondolkodást mesterségesen irányító algoritmusok ellen, azt egyelőre még senki nem látja.
(via Index / Borítóképünk eredetije INNEN van / Fotó: Alejandro García)
