„Az egyik kollégám vette észre, hogy a hivatalból eltűnt az épület egyik oldala. Valószínű valaki nem tudott ellenállni a mézédes lapnak” – mesélte nevetve az adventi izgalmakat Habjánecz Tibor. Geresdlak polgármestere ennek ellenére nagyon büszke a helyiekre, akik immáron 14 éve készítik az ország legnagyobb mézeskalácsfaluját. A baranyai mesevilágnak is nevezett adventi látványosságot az ország minden szegletéből felkeresik. Mi sem hagyhattuk ki, évről évre visszajárunk.
100 házat építenek 3 hét alatt
November elején az asszonyok esténként eltűnnek a férfiak mellől – mondja somolyogva a polgármester, aki az adrenalint is érzi ilyenkor a levegőben.
– Geresdlakon a nyugdíjasok mellett fiatalasszonyok és gyerekek is sertepertélnek. Három hét alatt húzzák fel a falu kicsinyített mását – teszi hozzá Habjánecz Tibor.
Még a gőzgombócfesztivált is megsütötték
– Az országosan is híres fesztiválunk mozzanatait is megsütötték az asszonyok. Már-már zavarbaejtően részletgazdag lett az idei falu. Van olyan ház, ahová jakuzzi is sült – vezet körbe bennünket a terepasztal mellett a polgármester.
Kató néni nyugdíjasként állt neki a mézes édesség gyártásának
– Érződik a boldogság ezekben a házakban. Olyan örömmel és izgalommal készítjük a gyerekeknek és a hozzánk látogatóknak, hogy mi magunk is a mese világába csöppenünk 3-4 hétre – mondja Varga Józsefné, akit a faluban csak Kató néninek hívnak.
Még a finnek is beszállnak ilyenkor
– Szoktam mondani, hogy 900 lelkes ember van Geresdlakon. Ez annyiban érdekes még, hogy 34 finn család is él itt és ők is részt vesznek ebben az őrületben – mosolyog a polgármester.
Az alkotás öröme már 14 éve kovácsolja össze a helyieket. A kiállítást advent vasárnapján nyitják meg, látogatni előzetes bejelentkezés alapján vízkeresztig lehet.
Mesterlegényeknek köszönhetjük a mai mézeskalácsot
Érdekesség, hogy Közép-Európába a vándorló mesterlegények hozhatták magukkal a mézeskalácsot. A 15. századtól készítették és a mai napig maradtak darabok belőle. Van olyan mézeskalács, ami többszáz éves.
Egykoron ütőfával készültek a mézeskalácsok, majd tészta rátéttel, ahol a tészta sodortatásával készítettek rá mintákat. Volt, hogy magocskákkal díszítették, a most ismert mézeskalácsaink pedig az eisoltak, azaz tojásfehérjével mázoltak.
