Lényegében ezt állítja az EMMI közleményében. Ennek fényében még inkább nem értjük, miért nem válaszoltak lapunk kérdéseire.
A várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány kapcsán, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen.
Más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élethalál-kérdésben kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét.
Csak 66% volt foglalt eleve
„A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt – közölte a tárca. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így
amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat
– állítja az EMMI közleményében.
A szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt, hogy átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba való áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást tudják biztosítani az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett emberek számára – folytatja az EMMI. Szerintük külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel.
„Az egészségügyi rendszerünk rugalmasan alkalmazkodott a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére, és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére” – közölte a tárca.
Mindezen számok tükrében még inkább érthetetlen, hogy miért nem árulta el lapunk érdeklődésére a tárca, hogy mindez hány beteget érint, és hány ágyat jelent Pécsen. (Ezeket az adatokat még mindig nem tudjuk.)
Nem először nem reagál a kérdéseinkre a minisztérium. Legutóbb Péterffy Attila ZsÖK-el kapcsolatos „zsarolós” állításaira kértünk reakciót, de lapunk helyett a Dunántúli Naplónak küldték el a választ.
