Dr. Kemenesi Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont virológusa a Facebook oldalán közölte, hogy mi az a négy legsürgetőbb tudományos kérdés, ami a koronavírus megfejtésében közrejátszik.
Mitől lesz egy megbetegedés enyhe és mitől lesz súlyos?
Számos kutatólabor jelenleg is azon dolgozik az egész világon, hogy -leszámítva az alapjában meglévő krónikus betegség(ek)et és magas életkort – vajon mi lehet az oka annak, hogy valakinél komolyabban, másoknál pedig gyengébben lép fel a koronavírus. Vannak ugyanis olyan kivételek, amikor egy életerős fiatal szervezetet nagyon súlyosan érinti a megbetegedés. A humán genom szekvenciaelemzésével tudják azokat az összefüggéseket felderíteni, ami választ adhat erre a kérdésre, ha sikerül megtudni, hogy melyek azok a gén vagy génvariánsok – amik vagy hiányoznak vagy megtalálhatóak az emberekben – amik összefüggésben vannak a megbetegedéssel. Ez által később meg fogják tudni állapítani, hogy mely ember csoportokra különösen veszélyes a koronavírus. Pár tanulmány sikeresen beazonosított pár ilyen gént, de nagyon sok vizsgálat van még hátra, hogy ez tudományosan is teljes mértékben alátámasztott legyen – mondta el Kemenesi Gábor.
Külön érdekesség, hogy Észak-Amerikában, az epidemiológiai körképe szerint az ottani etnikumok közül az afroamerikai/indián őslakos/hispano-amerikai ötszörös kórházba kerülési arányt mutat – ennek hátterében egyelőre ismeretlen tényezők állnak.
Az immunitás mértéke és időtartama
Ami eddig kiderült, az azzal a fajta immunitással kapcsolatos főként, melyben a fertőzés hatására termelődő antitestek vesznek részt. Ezeket az antitesteket olyan koronavírus gyorstesztekkel lehet kimutatni, amik alapvetően a vírus kimutatására nem igen megbízhatóak. Az antitestes immunitáson túl léteznek más mechanizmusok az immunrendszerünkben. Ilyen a T-sejtes immunitás, amely nagyon leegyszerűsítve jól jöhet a következő fertőzés túlélésében, gyors legyűrésében. Kiderült továbbá, hogy ez a bizonyos T-sejtes immunitás tovább is tart, mint az antitestes, illetve más koronavírusok által kiváltott ilyen immunmemória, részlegesen ugyan de reagál a SARS-2 fertőzésre is – írta meg közösségi oldalára Kemenesi Gábor.
Milyen irányban változik a vírus, ahogy egyre jobban „szokja” az embert?
Mint írja, mostanában egyre többször jön fel a koronavírus mutációkkal kapcsolatos téma, főleg olyan aspektusban, hogy amikor „jobban terjedő és agresszívebb” törzsekről van szó (mint pl: D614G). A pécsi virológus elmondta, az igaz, hogy a D614G mutációval rendelkező vírus terjedt el a legjobban a földön, ugyanakkor a terjedési képességnövekedése nem bizonyított.
Ugyanakkor minél több embert fertőz a vírus, annál inkább várható az úgynevezett adaptációja (hozzászokása) az emberhez.
Majd hozzátette, hogy az átlagember alapvető védekezési eljárásain és a járvány természetén ezek a széleskörben elterjedt mutációk nem változtatnak.
Mi a vírus eredete?
A vírus eredete pontosan egyelőre nem ismert. A legközelebbi ismert rokona ázsiai patkósorrú-denevérekben található, de az az állatcsoport melyről ez a vírus az emberre került nem ismert. Ez a járvány „újra kitörés” szempontjából nem jó hír, hiszen így az ismeretlen állatról bármikor újra átterjedhet az emberre. Ha kiderülne a forrás pontos eredete, akkor – ha teljesen nem is lenne megszűntethető – leredukálható lenne az újabb fertőzés esélye – mondta el a pécsi virológus.
Kemenesi Gábor továbbra is a maszkviselés fontosságát emeli ki a védekezés egyik legfontosabb fegyvereként.
