Címlap Elmondom Tudtad? A Péc...

Tudtad? A Pécsi-tó helyén egykor lovaskocsik jártak és még malom is működött

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elsősorban az idősebbek vannak tisztában azzal, hogy az orfűi tórendszert, így a népszerű Pécsi-tavat is mesterségesen hozták létre – Palkó Sándornak köszönhetően. Íme néhány érdekesség a legkedveltebb tóval kapcsolatban!

Manapság a vízisportok szerelmesei, a nyári kikapcsolódásra vágyók Mekkája Orfű, és elsősorban a Pécsi-tó a maga

72 hektáros vízfelületével.

Nem mindenki tudja, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ebben a völgyben nyoma sem volt tónak, és teljesen másmilyen mederben folyt az élet. Ott ugyanis, ahol manapság strandolunk, a lábunkat lógatjuk a jó mély vízbe, az 1960-as éveket megelőzően lovaskocsik jártak, emberek kaszálták a szénának valót, malom működött…

Épülnek a hétvégi házak – fotó 1969-ből

– Annak idején én is nagyon sokat forgattam ott a szénát! – mesélte a Pécs Aktuálnak a 82 éves orfűi Nagy Feri bácsi. – Ez a rét adta az orfűi, szakálli, rákosi emberek állatainak az élelmet. Volt rajta egy malom is, de az már nem működött akkor, amikor 1948-ban ideköltöztünk. A közepén pedig egy patak folyt végig, amely a Vízfő-forrás vizét szállította. Mellette volt egy kocsiút is, aminek a vonalát mindig változtatgatták attól függően, hogy mennyire használódott el.

Miért lett Tekeres, Tekeres?

Hát azért, mert ez a patak annyi kanyart kapott ott a völgyben, annyit tekergett, hogy erről nevezték el azt a kis települést.

Az Orfű környéki tóvilágot Palkó Sándor (tavas Palkó) álmodta meg. Amint ifj. Palkó Sándor az „Orfű: a megvalósult álom” című könyvében írja, „Tántoríthatatlan híve, ösztönzője volt annak, hogy a természetes felszíni vizekben szegény nagyváros, Pécs közelében mesterséges tavakat hozzanak létre, s köröttük ideális környezet formálódjon a kikapcsolódni vágyó városiak és nem városiak, a horgászok, a vízi sportokat kedvelők, a kirándulók, a víkendezők hasznára, örömére”. Az álmokat, szavakat tettek követték, ennek köszönhetően

„A Pécsi-tó medre két év alatt, 1966-ra feltöltődött”.

Ezzel egy új világ született, egy régi pedig befejeződött. Ahogy a Punnany Massif is énekelte: „Nyári idillhez is korhű a pécsi tenger, Orfű”.

Micsoda fogás! Harapott a ponty 1967-ben!

A malom még most is látható, igaz, a víz alatt!

A Pécsi-tavat jól ismerő pecások egyébként pontosan tudják, hogy hol van a fentebb említett malom. A mecsekszakálli elágazással szembeni szakaszon kell keresni, s bizony, aki hajlandó lemerülni, sok érdekességet láthat a víz alatt.

– Egy–két fal, gerendamaradvány, betonteknő még megvan, a talaj pedig tele van törmelékkel, nyilván a leomlott falak miatt – mesélte lapunknak Máté, aki előszeretettel figyeli a víz alatti élővilágot. Hozzátette: ez a terület nyilván sok hal kedvelt élőhelye, harcsák, süllők lesnek itt prédára.

Híd is található a tó alján?!

De nem csak a malom maradt meg. Nagyon sokan horgásztak csónakból a tavat átszelő patak mentén, és a hírek szerint egy híd is található még a mederben – ez utóbbit jól kivehetően jelzik a halradarok. Más kérdés, hogy Nagy Feri bácsi szerint se kicsi, se nagyobb hidat nem építettek sehol a réten.

Palkó Sándor idén lenne 110 éves. Ha fentről körbetekint Orfűn, biztosan elégedetten nyugtázza, hogy amit annak idején megálmodott, az nemcsak megvalósult, hanem az azóta eltelt évek, évtizedek bizonyították, hogy az ötlet kiváló volt, erre a tórendszerre, erre a varázslatos környezetre tényleg óriási az igény: nem csak Pécsről és a környékről, az ország távolabbi pontjairól is nagyon szívesen jönnek ide a kikapcsolódásra vágyók.

Az első vitorlások is hamar megjelentek a tavon