77 milliárdot “veszített el” a kormány, amiről lényegében maga mondott le!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai – válaszolta az oslói külügyminisztérium a Népszava kérdésére – vette észre az Index. 

Ezzel egyértelművé vált, hogy Magyarország végérvényesen elvesztette a mintegy 77 milliárd forintos támogatást, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség még a múlt héten is azt írta a lapnak, hogy “a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”.

Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára pedig egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „egyedül a norvégokon múlik”.

A támogatás elveszítéséhez

egy 2014-ben kirobbant konfliktus vezetett, amikor a kormány nekiment a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványnak, „sorosista” szervezetnek titulálva azt. A civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, ennek ellenére a vita fókuszába az a kérdés került, hogy ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. Az Orbán-kormány ugyanis beleszólást akart ebbe, amitől a norvégok nem voltak különösebben elragadtatva, ragaszkodtak a független szervezethez

– idézi fel a lap.

2020 végére látszólag úgy tűnt, sikerülhet kompromisszumra jutni, de az öröm korainak bizonyult, s mivel a szerződés szerint idén július 21-ig volt idő a megegyezésre, a tervezett programok jelen állás szerint nem valósulnak meg.

Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter az üggyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy sajnálja a magyar civil szervezetek anyagi veszteségét, és megpróbálnak más megoldást keresni a problémára.

Szembemegy a norvég kormány az aláírt megállapodással?

A konszenzusra törekvést figyelmen kívül hagyva, egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem tudott támogatni. A norvég fél gyakorlata szembement a Norvég Civil Alapkezelő kiválasztására saját maguk által is aláírt együttműködési megállapodással, amely méltatlan a magyar civil társadalomra nézve, az eredmény pedig ellentétben áll a magyar állampolgárok érdekeivel – közölte a Magyar Nemzettel napokkal ezelőtt a Miniszterelnökség.

A norvég külügyminiszter közleménye is megerősítette, hogy az új Civil Alapkezelő kiválasztásában szembementek a magyar kormány, az EGT és a Norvég Alapot biztosító donorországok között 2020. december 21-én aláírt megállapodással.

Ugyanis a megállapodás értelmében az alapkezelőt nyílt pályázat útján és a felek közös konszenzusa alapján kellene kiválasztani, nem pedig egyenes úton az általuk legjobban értékelt szervezetet jelölnék ki előre borítékolt eredménnyel

– hangsúlyozta a Miniszterelnökség a lapnak.

Elmondták: a Civil Alapkezelő kiválasztására meghirdetett nyílt pályázat két fordulóban zajlott annak érdekében, hogy a pályázóknak lehetőségük nyíljon a minél színvonalasabb pályázati anyag benyújtásához. Ennek eredményeként a nemzetközi gyakorlatnál jelentősen nagyobb számú, hét civil konzorcium pályázatát minősítette a norvég fél alkalmasnak. A kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, ezek elfogadására javaslatot is tett, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak. A norvég fél nemet mondott olyan nagy múltú, jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatú, erős és független szervezetekre, mint például a Magyar Vöröskereszt vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.

A korábbi két ciklusban egyoldalú norvég döntéssel az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot jelölték ki alapkezelőnek, amelynek az elmúlt években többször is megkérdőjeleződött a politikai függetlensége, ráadásul olyan monopolhelyzetbe került, amelynek erősítése a hazai civil társadalmi érdekekkel szemben áll. A magyar kormány elkötelezett a civil társadalom fejlesztésében, célja növelni a civil társadalom kapacitását, támogatni a kulcsfontosságú új szereplőket, ezért ennek a monopolhelyzetnek erősítését nem támogatta – idézi fel a Miniszterelnökség.

Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és a Norvég Alapokból. A magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására. A norvégok konszenzusra törekvésének hiánya a magyar állampolgárok érdekeivel ellentétben áll, hiszen tőlük vonják meg a Magyarországnak járó támogatást, és veszik ezáltal semmibe az alap létrejöttének célkitűzéseit is, amelynek fókuszában a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítása, a zöldinnováció, a társadalmi és gazdasági gyarapodás támogatása áll, annak ellenére, hogy valamennyi program előkészítése a donor féllel közösen célegyenesbe fordult, a pályázati felhívások már ősszel megjelenhettek volna – szögezte le a Miniszterelnökség.

Előző sztori

Újabb vagyont vettek zár alá a pécsi Aranyhajó ügyben!

Következő sztori

Most éppen Pécsett sétálgat Karácsony Gergely

Pécs Aktuál rádió
Best FM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1