Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában ismertette céljait, illetve a kormány várakozásait. Nem sok jót prognosztizál a jövőt illetően – írja az Index.
Szerinte a következő időszakban olyan dolgok várhatók a makrogazdaságban, ami a legfelkészültebb közgazdászok tudatását is próbára fogja tenni; most a kihívásokra összetett gazdasági és politikai megoldások kellenek.
A miniszter sok válságot látott már, hiszen komoly tapasztalatra tett szert a jegybankban, de ezek mindig más természetűek, mindig egyediek, különlegesek, nem hasonlíthatók egymáshoz.
A recesszió rosszabb, mint az infláció
Szerinte a most következő válság annyira más és annyira nehéz természetű lesz, hogy nagyon sokat kell „agyalni azon, hogyan tudunk majd ebből kijönni”. Úgy véli, hogy „jobban kell ma félni a recessziótól, mint az inflációtól”. Ötvenperces beszéde arra épült fel, hogy felhívja a figyelmet: nagyon nehéz gazdasági környezet jön. A miniszter úgy fogalmazott, hogy
biztos vagyok benne, hogy 2023-ban recesszió lesz, és ez akár eltarthat 2024 első félévéig.
Úgy véli, hogy a magasabb infláció miatt önmagától is kialakulhat recesszió, de van olyan opció is, hogy mesterséges recesszió fog kialakulni. Ez tudatos gazdasági lépés lenne, hogy mindenképpen stabilizálódjon az infláció. De politikailag ez egy rémálom – fogalmazott.
Pénzügyi, gazdasági és politikai válság
A politikai hatást a miniszter abban látja, hogy ha az emberek a munkahelyüket elvesztik, akkor szembefordulnak a politikával. Szerinte így természetes: „a politika ebből a szempontból nagyon fontossá vált, és azt kell, hogy mondjam, a gazdasági hangulat és a munkaerőpiaci hangulat teljesen együtt mozog. Tehát, amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor a munkaerőpiaci hangulat is elromlik. Ez a sokk munkaerőpiacra is meg fog érkezni. Maximum fél év csúszás lehet a kettő között.”
A miniszter beszédében kiemelte, hogy az EU munkaerőpiaca erős, nagyon feszes, mert a migrációs hullám megszűnt a járvány következtében, és teljesen leállt a külföldi munkaerő-beáramlás.
Mi a helyzet Magyarországon?
Nagy Márton a beszédében többször kitért a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent inflációs jelentésére, miszerint az eddigieknél magasabb inflációt vár a jegybank, szintén azt jelzi, hogy a külföldi válságok és a nemzetközi recesszió következményei „begyűrűzhetnek” hazánkba, szerinte a „brutális kamatemelés” az infláció miatt indokolt.
Az uniós forrásokat meg kell szerezni. Ezért az EU forrásokat be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni
– hangsúlyozta a miniszter, és többször kitért arra, hogy a családokat és a munkát meg kell védeni.
(via Index)
