A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenységét minősíti, hogy az elmúlt években sikert sikerre halmozott. Mostantól új vezetők állnak a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet élére, jelesül Madaras Zoltán, Ipacs Szabó István, Teszlák Péter. Egy speciális, rövid ciklusú képzést is indítanak 2021 őszén.
Madaras Zoltán, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke fiatal és sikerorientált csapattal dolgozik azon, hogy az intézet még nagyobb megbecsülésnek örvendjen a hazai és nemzetközi kutatóintézetek sorában, valamint a borértékesítés területén. Feladatának tekinti a szőlő és bor ágazatot ért kihívások folyamatos figyelemmel kísérése és megválaszolása, az Intézet rentábilissá tétele, valamint a képzési lehetőségek megteremtése. Tanulmányai, munkatapasztalata, vállalkozói létből fakadó innovatív szemlélete irányt mutatnak ehhez. Fontos tényezőként szerepel munkájában a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek figyelése, kihasználása.
A többszörös Borászok Borásza döntős és Év Bortermelője-jelölt Ipacs-Szabó István az SZBKI új főborásza, aki friss innovációkkal adna új lendületet a hagyományaira méltán büszke intézetnek. A termelők és a kutatás közötti szorosabb együttműködést kívánja megvalósítani, melybe bevonná a fiatal, feltörekvő borászokat ugyanúgy, mint a szakma nagy öregjeit. Egyik célja, hogy a szőlőtermesztési-borkészítési oldalon felmerülő kihívások hatékony és szakszerű megoldására találjanak a kutatóintézet általi javaslatot, segítséget, megoldást. Találkozási és szellemi pontot kíván létesíteni, amely nyitva áll a termelők előtt és a felmerülő kérdéseket megvitatva, választ tud adni arra. Ezen túlmenően a kutatóintézet által készített, tavaly ősz óta Pécsi Egyetemi Borbirtok márkanéven forgalomba hozott borok határozottabb marketing tevékenysége és piaci jelenléte is törekvései között szerepel.
Dr. Teszlák Péter (Phd) újonnan kinevezett kutatási igazgató elsődleges célja a génbank szerepet erősíteni. Terve a génbank megőrzése, tradíció és innováció, mint a csemegeszőlő fajtaválaszték új irányvonalainak kijelölése, valamint termesztési kultúrájának megteremtése.
Új fajták létrehozása továbbra is kiemelt cél
A klónszelekció és rezisztencianemesítés révén a globális klimatikus kihívásoknak megfelelően továbbra is kiemelt cél az új, innovatív fajták létrehozása (a korábbi években ezek pinot regina, borsmenta, jázmin, sylver néven kerültek termesztésbe), illetve a régi, hagyományos fajták (olaszrizling, furmint, hárslevelű, cirfandli) új klónjainak elismertetésén és elterjesztésén is tovább dolgoznak. Segítséget kívánnak nyújtani az új telepítések esetében is, melyhez legalább a telepítést megelőzően két évvel meg kell kezdeni a talaj, a terület, a mikroklíma vizsgálatát, és az alapján lehet eldönteni, hogy melyik klónt érdemes telepíteni.
Rövid ciklusú képzések indulnak
A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében ősztől elindulnak azok a rövid ciklusú képzési formák, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák meg.
Már szeptemberben indul az első WSET-alapfokú képzés, amelyben az SZBKI partnere a Central European Wine Institute. A CEWI hazánk legátfogóbb és legprofesszionálisabb képzéseit nyújtja mindazoknak, akik a borfogyasztással, borkereskedelemmel vagy éppen szakírással kapcsolatos ismereteiket szeretnék elmélyíteni. A CEWI az elmúlt 10 év egyik legdinamikusabban fejlődő és legnagyobb, WSET (Wine & Spirit Education Trust) képzéseket nyújtó boriskolájaként, maradandó ismereteteket és közös élményeket szeretne nyújtani a tudásra szomjazóknak.
A külföldi diákok sem maradnak szomjan
A folytatásban lesznek kifejezetten az itt tanuló külföldi diákokat megcélzó angol nyelvű boros kurzusok, de speciális sommelier tanfolyam és közép-euróai borkurzus, valamint az egykoron kiválóan működő pécsi borszeminárium újbóli beindítása is a tervek között szerepel.
A Pécsi Borvidék, középpontjában Pécs városával, szőlőtermesztési hagyományaival és a történelem viharaiban mindig sikeresen megújuló kultúrájával kétezer éve gazdasági és szellemi központja a Dél-Dunántúlnak. Beépülő szőlőhegyei ellenére ma is a szőlő és bor nemzetközi városa. Arra törekszünk, hogy ez a hírnév messze földre eljusson, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyó szakmai munka tovább öregbítse az intézet, az egyetem és Pécs hírnevét.
A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 1949-ben több évszázados egyházi birtokra alapozva jött létre, fő feladatának tekintve a kutatást, az oktatást és a szaktanácsadást. Ezen tevékenységek szolgálatában mintegy 30 hektár szőlőültetvénnyel, 300 éves, 1600 négyzetméter alapterületű pincével és akkreditált laboratóriummal rendelkezik. A szőlőbirtok 2014-ben bekerült a Pécsi Értéktárba is.
A szőlőfajta gyűjtemény – mely mára több mint 1800 tételből áll – a világ hatodik, Európa második legnagyobb szőlőgénbankja, számos szőlőhungarikummal. A kutatóintézetben szőlőnemesítési, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatások zajlanak. Hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. Az Intézet 26 államilag elismert szőlőfajtával és 29 klónnal rendelkezik.
