Bár Magyarországon egyre kevesebben terelnek jószágot kutyával, még mindig vannak pásztorok, akik - villanypásztor helyett - őshonos magyar kutyákkal dolgoznak. Pumi, puli, mudi. Ők mindig is a terelés bajnokai voltak. Pécsről nem is kellett messzire utaznunk, hogy megcsodáljuk őket munka közben. A szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpontig mentünk. Itt még most is tökéletes összhangban él ember az állattal és természettel.
Hihetetlen pontossággal terelnek
Az Ős-Dráva Látogatóközpontban nemrég rendezték a pásztorkutyák terelőversenyét. Ezen a megmérettetésen egy-egy kutya 15 rackajuhból álló nyájat vitt végig egy akadályokkal teli pályán. Volt híd, forgalmas útszakasz, folyó, amiket kerülgetni kellett a nyájjal.
– Van olyan kutya, amelyiknek ha azt mondja a pásztor, hogy jobbra vagy balra fusson, akkor azt hihetetlen gyorsasággal és pontossággal el is végzi. A pásztor kéztartása is olykor elég ehhez – mondta Keve Gábor, a Duna-Tisza Egyesület elnöke.
Régen 1000-1500 juh sorsa múlt ezen
Az őshonos magyar terelőkutyákra egykor több száz, de akár ezres nagyságú nyájat is rá mertek bízni.
– Ezek a kutyák, mint a puli, pumi, mudi csüng a gazdáján. Az a jó, ha feladatot kap, hiszen dolgozhat. Amennyiben nem kapja meg a munkát, majd csinál magának – tette hozzá mosolyogva Keve Gábor.
Nem minden terelőkutya jó terelő
– Már fél éves korban látszik, hogy melyik kutyából válhat jó munkakutya. Úgynevezett ösztönpróbára lehet őket vinni, ahol előjön belőlük a terelés- vagy épp a vadászösztön. Ha az utóbbi, akkor nem szabad állatok közelébe engedni – mondta Keve Gábor.
Tudtad?
A pásztor kalapja árulkodik a viselőjének foglalkozásáról, a mellényen található pitykék mindig páratlan számúak, és tájegységre utalnak. Debrecen mellett például a 9 lyukú híd miatt 9 pitykét tettek a mellényre. A pásztoron azért van szoknya, mert kényelmes. Nyáron szellőzik, télen pedig jól takar a nadrág felett.
A képen: Keve Gábor
Ma is „edzenek” a pásztorok
A terelőversenyre van olyan pásztor, aki rendszeresen edz. Ez pedig az Ős-Dráva Látogatóközpontban lehetséges is, hiszen biztosítják a tereléshez szükséges jószágokat is, azaz a rackajuhokat.
Európa éléskamrája volt Magyarország, amiben a pásztoroknak is nagy szerepük volt
Az Ormánságban hosszú évszázadokon át a legeltető állattartás adta a megélhetést. Hazánkat Európa éléskamrájának is nevezték, mert a nálunk felhizlalt állatok szép számmal kerültek külföldre. Ebben viszont hatalmas szerepe volt a pásztoroknak és hű társuknak a pásztorkutyáknak is.
Egy villanypásztor sosem tud helyettesíteni egy igazi pásztort, aki tudja, épp milyen fűre kell hajtania a nyájat
Keve Gábor.
Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban pedig egy kicsit még ma is betekintést nyerhetünk ebbe a világba, hiszen itt olyan őshonos háziállatokat is láthatunk, amiket ma már nem tartanak. És ha egy kis szerencsénk van, akkor pásztorokat is megleshetjük, akik kutyáikkal „gyakorolnak” ezen a hatalmas területen.
„Ne felejtsük el, hogy nem mindenki tekinthető pásztorembernek, akit egy nyáj mögött látunk, ez is hasonló, mint a magyarság, hogy lélekben dől el. Sőt, nagyon sok pásztornak felmenő is is pásztorok voltak. Ő pedig nagyon büszkék arra a tudásra, amit őriznek
