Címlap Baranya Baranya arany...

Baranya aranya: pásztorkutyák terelgetik a nyájat, újraéled a múlt?

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Bár Magyarországon egyre kevesebben terelnek jószágot kutyával, még mindig vannak pásztorok, akik - villanypásztor helyett - őshonos magyar kutyákkal dolgoznak. Pumi, puli, mudi. Ők mindig is a terelés bajnokai voltak. Pécsről nem is kellett messzire utaznunk, hogy megcsodáljuk őket munka közben. A szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpontig mentünk. Itt még most is tökéletes összhangban él ember az állattal és természettel.

Hihetetlen pontossággal terelnek

Az Ős-Dráva Látogatóközpontban nemrég rendezték a pásztorkutyák terelőversenyét. Ezen a megmérettetésen egy-egy kutya 15 rackajuhból álló nyájat vitt végig egy akadályokkal teli pályán. Volt híd, forgalmas útszakasz, folyó, amiket kerülgetni kellett a nyájjal.

– Van olyan kutya, amelyiknek ha azt mondja a pásztor, hogy jobbra vagy balra fusson, akkor azt hihetetlen gyorsasággal és pontossággal el is végzi. A pásztor kéztartása is olykor elég ehhez – mondta Keve Gábor, a Duna-Tisza Egyesület elnöke.

Régen 1000-1500 juh sorsa múlt ezen

Meg kellett adni az elsőbbséget a biciklisnek

Az őshonos magyar terelőkutyákra egykor több száz, de akár ezres nagyságú nyájat is rá mertek bízni.

– Ezek a kutyák, mint a puli, pumi, mudi csüng a gazdáján. Az a jó, ha feladatot kap, hiszen dolgozhat. Amennyiben nem kapja meg a munkát, majd csinál magának – tette hozzá mosolyogva Keve Gábor.

Nem minden terelőkutya jó terelő

– Már fél éves korban látszik, hogy melyik kutyából válhat jó munkakutya. Úgynevezett ösztönpróbára lehet őket vinni, ahol előjön belőlük a terelés- vagy épp a vadászösztön. Ha az utóbbi, akkor nem szabad állatok közelébe engedni – mondta Keve Gábor.

Tudtad?

A pásztor kalapja árulkodik a viselőjének foglalkozásáról, a mellényen található pitykék mindig páratlan számúak, és tájegységre utalnak. Debrecen mellett például a 9 lyukú híd miatt 9 pitykét tettek a mellényre. A pásztoron azért van szoknya, mert kényelmes. Nyáron szellőzik, télen pedig jól takar a nadrág felett.

A mellény a katonaságból átvett viselet: olyan sokat voltak szolgálatban az emberek, hogy hozzászoktak a mentéhez. Ezeket pedig átültették a pásztorkultúrába
A képen: Keve Gábor

Ma is “edzenek” a pásztorok

A terelőversenyre van olyan pásztor, aki rendszeresen edz. Ez pedig az Ős-Dráva Látogatóközpontban lehetséges is, hiszen biztosítják a tereléshez szükséges jószágokat is, azaz a rackajuhokat.

Európa éléskamrája volt Magyarország, amiben a pásztoroknak is nagy szerepük volt

Az Ormánságban hosszú évszázadokon át a legeltető állattartás adta a megélhetést. Hazánkat Európa éléskamrájának is nevezték, mert a nálunk felhizlalt állatok szép számmal kerültek külföldre. Ebben viszont hatalmas szerepe volt a pásztoroknak és hű társuknak a pásztorkutyáknak is.

Egy villanypásztor sosem tud helyettesíteni egy igazi pásztort, aki tudja, épp milyen fűre kell hajtania a nyájat

Keve Gábor.

Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban pedig egy kicsit még ma is betekintést nyerhetünk ebbe a világba, hiszen itt olyan őshonos háziállatokat is láthatunk, amiket ma már nem tartanak. És ha egy kis szerencsénk van, akkor pásztorokat is megleshetjük, akik kutyáikkal “gyakorolnak” ezen a hatalmas területen.

“Ne felejtsük el, hogy nem mindenki tekinthető pásztorembernek, akit egy nyáj mögött látunk, ez is hasonló, mint a magyarság, hogy lélekben dől el. Sőt, nagyon sok pásztornak felmenő is is pásztorok voltak. Ő pedig nagyon büszkék arra a tudásra, amit őriznek