Címlap Hírek Gerner Zsuzsa...

Gerner Zsuzsanna: Be kell ismerni, nem a fiatalok szellemi elitje akar tanár lenni!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A tanárhiányról szakmai tények alapján beszélt a PTE Tanárképző Központjának főigazgatója, politikai jelszavak nélkül. "Pár év múlva a tanárhiány olyan mértékűvé válhat, hogy összeomlik a hazai közoktatás" – jelentette ki a Népszavának a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Tanárképző Központjának főigazgatója, a germanisztikát oktató Gerner Zsuzsanna, aki azonban elmondta ennek érdekes, de szomorú okait is.  

A szakember szerint noha akár 930-950 pedagógusjelölt hallgató képzését támogatta volna az állam a PTE-n, idén csak összesen 164 fiatalt vettünk fel osztatlan tanárképzésekre és további 117-et rövid ciklusú tanári mesterszakokra. A trend Gerner Zsuzsa szerint évek óta az, hogy a tanárnak készülő egyetemisták 40 százaléka a képzés öt-hat éve alatt lemorzsolódik. A diplomásoknak pedig csak a fele lesz pedagógus. A követéses vizsgálatok szerint pedig a kezdő pedagógusok fele 5-10 év után elhagyja a pályát. Ez azt jelenti, hogy

a tanárnak készülők mindössze 15%-a marad a pályán.

A pedagógusok hozzávetőleg fele elmúlt 50 éves, a 30 évnél fiatalabbak aránya nem éri el a 10 százalékot. 2024-ben várhatóan háromezer pedagógus megy majd Magyarországon nyugdíjba. A pedagógusképzésbe felvettek összlétszáma ennél magasabb lesz ugyan országos szinten, de ha figyelembe vesszük a lemorzsolódókat és a pályaelhagyókat, akkor a prognózis szerint csak mintegy 1600 frissdiplomás lép majd a nyugdíjba vonulók helyére – magyarázta.

Gerner Zuszanna szerint, ha nem történik változás, akkor néhány éven belül ellehetetlenülhet az oktatás, főként a kistelepülések általános iskoláinak egy részében. Vannak olyan területek – például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek –, amelyeken már most is jelentős hiány mutatkozik a tanárellátottságban.

A szakember úgy látja – reagálva a mostanában tapasztalható sztrájkok, hogy

a pedagógusok nem a kormány ellen küzdenek, hanem magukért és a nagyobb társadalmi megbecsülésért. Aminek csak része a méltányos bér. Mert fontos számukra a tanári autonómia is és a terhek csökkentése.

Európában itt a legmagasabb a tanításra fordított órák száma, de a legtöbb tanár számos más feladatot is ellát az iskolán belül a fizetéséért.

A bajokról őszintén

Gerner Zsuzsanna azt mondja, a 40%-os lemorzsolódás egyik vélhetően fő oka az, hogy a képzés rendkívül összetett és a követelményrendszer nagyon kemény. A tanárképzés alapvetően kétszakos rendszerű, ami azt jelenti, hogy a hallgatók gyakran két karra kell járjanak, mivel az általuk választott szakok egyikét esetleg a bölcsész-, a másikat meg a természettudományi vagy művészeti karon oktatják.

De azt is be kell ismernünk, hogy általában nem a fiatalok szellemi elitje akar tanár lenni. A legjobb eredményeket elérő középiskolások orvosnak, jogásznak, közgazdásznak mennek, vagy más, a divatos, megbecsült, jól fizető diplomás szakmát választanak

– mondta az interjúban.

A tanárképzésre felvettek minimumpontja idén is 320 volt. Aki a középiskolában ilyen tanulmányi eredmény elérésére volt képes, azzal könnyen előfordulhat, hogy nem tudja megugrani az egyetemi képzés akadályait. Az is gyakori, hogy egy érettségiző azért jelöli meg a tanárképzést, mert nem tudja, mi akar lenni, még tájékozódik, de addig is tanulni szeretne, és úgy gondolja, itt sokféle ismeretanyagot kap. Aztán az illető szembesül azzal, hogy ez egy nehéz képzés, és hallja, hogy a tanári pályán mennyi a nehézség, és akkor feladja vagy keres inkább egy másik, egy perspektivikusabb szakot.

Gerner Zsuzsanna 1987-ben diplomázott a berlini Humboldt Egyetemen. Első és eddig egyetlen munkahelye a Pécsi Tudományegyetem, ahol 35 éve oktat német- és nemzetiségi némettanárokat. A germanisztika alap- és mesterképzésben német nyelvészeti tárgyakat oktató egyetemi docens 15 évig volt a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője, hat évig vezette a Germanisztikai Intézetet. 2009 és 2016 között a Bölcsészettudományi Kar oktatási és általános dékánhelyetteseként dolgozott. 2017 óta vezeti a Tanárképző Központot a Pécsi Tudományegyetemen. A főigazgató 2014 óta Németország tiszteletbeli konzuljaként szolgál Pécsett.

A szakember hozzátette azt is, hogy azt nem szabad elfelejteni, hogy

egyetlen oktatási rendszer minősége sem tudja túlszárnyalni a tanárai minőségét. A világon legeredményesebben működő iskolai rendszerek sikerének titka abban rejlik, hogy egyrészt a megfelelő emberek válnak tanárrá, másrészt hatékony oktatókká képezik őket.

Eredményes tanulás ugyanis elképzelhetetlen jó tanítás nélkül.

Gerner Zsuzsanna szerint azok, akik makacsul tanárok akarnak lenni, azokat valamiféle küldetéstudat vezérli.

“Az, hogy gyerekkora óta a katedráról álmodik. Gyakran az, hogy a szülei, nagyszülei is tanárok voltak, és ezt a mintát örökölte a felmenőktől. Sokakat az motivál, hogy volt egy tanáruk, aki pozitívan befolyásolta a diákjai életét, és e példakép hatására ők is szeretnének majd maradandó nyomot hagyni a tanítványaikban.

És nem érdekli őket, hogy ez heti 45-50 óra munkával jár, nem érdekli őket a kereset, nekik csak az a fontos, hogy megvalósítsák az álmaikat”

– mondta végül a riportban.

A Népszava teljes riportját IDE kattintva lehet elolvasni.