Milliókat fizettek egy cégnek, ami el sem kezdte a munkát.
Idén májusban írtuk meg, hogy immár nem csak a NAV nyomoz költségvetési csalás alapos gyanúja miatt a városvezetés házatáján, hanem ugyanezen ügy (Magyarürögi vízfolyás rendezése II.) miatt a Közbeszerzési Hatóság is eljárást indított, mert – egy vizsgálat után – megállapították: több ponton is megsérthette a közbeszerzési törvényt a városvezetés.
Arról a projektről van szó, amelyben 21 milliót fizetett ki a városvezetés egy cégnek, amely el sem kezdte a munkát, ugyanis azt éppen a városvezetés fújta le – a közismert lakossági tiltakozásra hivatkozva.
A hatóság most el is marasztalta az önkormányzatot, és kétmilliós büntetést kell fizetniük.
A hatóság döntése és elmarasztalása felvet kérdéseket is:
- ha az Önkormányzat számára már a vállalkozási szerződés megkötése előtt is tudott volt a lakossági tiltakozás, akkor miért csak azután kívánt egyeztetni a lakossággal, miután a szerződést megkötött?
- ha az Önkormányzat számára már a vállalkozási szerződés megkötése előtt is tudott volt a lakossági tiltakozás akkor miért fizetett a vállalkozónak 14.611.447,-Ft előleget (melynek visszafizetéstől később eltekintett, azt kártalanítás jogcímen a vállalkozónál hagyta)?
- munkaterület átadása, tényleges munkavégzés nélkül miért fizet az Önkormányzat több mint 20 millió forint kártalanítást a vállalkozónak?
- egyáltalán jogszerűen jött-e létre az a szerződés, ami alapján a vállalkozónak az Önkormányzat még kártalanítást is fizetett?
- ha a szerződés jogszabálysértően jött létre, akkor az az alapján kifizetett összeg vajon jogszerűen került-e kifizetésre?
Az a Közbeszerzési Hatóság mostani döntéséből is világos (mert leírták), hogy az Önkormányzat számára ismert volt a lakossági tiltakozás ténye. Az is, hogy
a Hatóság álláspontja szerint, az Önkormányzat azzal, hogy a szerződéskötés és előleg fizetés után tartotta csak szükségesnek a lakossági egyeztetést, ezzel megsértette a felelős közpénz felhasználás alapelvét.
A Hatóság azt is leszögezte az indoklásában (a 129-es pontban), hogy – hétköznapi nyelvre fordítva – a pécsi városvezetés elherdálta a közvagyont.
További érdekessége a Hatósági határozatnak, hogy az Önkormányzat a jogszabályban rögzített 120 nap helyett 136 nap alatt bírálta el a közbeszerzési eljárás ajánlatait, amivel ismételten megsértette a közbeszerzési törvényt.
Ennek kapcsán ismét felmerül a kérdés: a jogszabálysértéssel létrejött szerződésre hivatkozva kifizetni 20 millió forintot vajon jogszerűnek mondható-e; és a vállalkozónak kifizetett 20 millió forint vajon nem okozott-e ugyanekkora mértékű vagyoni hátrányt az Önkormányzatnak?
Igyekszünk ezekre a kérdésekre hivatalos válaszokat is szerezni. Amint sikerül, beszámolunk róla.
További érdekesség egyébként ebben az ügyben az, hogy
az érintett cégtulajdonos nevelt lánya Péterffy Attila képviselőjelöltje volt a 6. számú választókörzetben, mindemellett a pécsi DK-iroda vezető munkatársa, a DK-s alpolgármester személyi referense és a vesztegetési nyomozással összefüggésbe hozható egyik bizottság elnökének élettársa.
