Címlap Koronavírus Rossz hírt ka...

Rossz hírt kaptak az oltásellenes egészségügyi dolgozók

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett határozatában.

A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást:

  • az elsőt szeptember 15-ig
  • az emlékeztető oltást pedig egydózisú oltóanyag esetén az elsőt, kétdózisú oltóanyag esetén pedig a másodikat követő 180 napon belül.

Így szól a szabályozás

A szabályozás szerint aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés sem illeti meg. Mentesül ugyanakkor a foglalkoztatott a kötelezettség alól, ha neki egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Sokan támadták

A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek. Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az emberi méltósághoz, illetve az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az indítványozók szerint a kormányrendeletek aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.

Döntött az Alkotmánybíróság

Az Ab pénteken honlapján közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta: a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Hivatkozott a testület többi között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Jelen ügyben az oltás felvételéért a jogalkotó, amikor hátrányos jogkövetkezményeket helyezett kilátásba az oltás felvételének elmulasztása esetére, „kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra”, akik a betegekkel közvetlenül érintkeznek. A jogalkotó célja az volt, hogy nőjön az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben – tudatták.