Ez a tél sem tizedelte meg a kullancspopulációt, így nem lehet arra számítani, hogy szokásosnál kevesebb vérszívó lesz az idén. A szakember óva int attól, hogy a boltokban kapható sprayk vagy riasztó karperecek hatásának teljes bizalmat szavazzunk - derült ki az Infostart interjújából.
Tavasszal és ősszel támadnak
A közönséges kullancs tavasszal és ősszel támad leginkább, csak azért okozza nyáron a legtöbb megbetegedést, mert mi akkor töltjük a legtöbb időt a természetben. A kullancs 5-6 fok fölött akár télen is aktív, de Szibériában is képes átvészelni a telet – hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.
Földvári Gábor parazitológus terepvizsgálatai során ezen a télen is tapasztalt kullancsaktivitást, és miután kevés volt az igazán fagyos napok szám, így arra lehet számítani, hogy kevesebb semmiképpen nem lesz, mint tavaly volt. Ráadásul az enyhe télnek köszönhetően a rágcsálópopuláció is nagyobb számú, így több táplálékforrása lesz a kullancslárváknak. Majd amikor átvedlenek a következő fejlődési stádiumba, felsokszorozódik a hatás, és még több gazdakereső kullancs fog embert megtalálni. Vagyis
a szokásosnál semmiképp sem enyhébb, inkább intenzívebb kullancsaktivitás várható
ebben az évben is – tette hozzá.
Földvári Gábor szerint a házi kedvencek védelmére egész évben szükség van, de a távol tartó sprayk az ember számára sem adnak 100 százalékos védelmet. Az a leghatékonyabb, ha alaposan átnézzük magunkat az erdőjárás vagy a kerti munka után. Ha ugyanis még aznap eltávolítjuk a kullancsot, a kórokozó bejutására nincs esély. Ha netán erre csak másnap kerül sor, legyünk figyelmesek a csípés helyére.
Az 1-2 centis piros elváltozás esetében még nem kell Lyme-kórra gondolni, de ha ez már 4-5 centinél nagyobb, növekszik és vándorol, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A kullancs egyébként rendkívül lassú, a közhiedelemmel ellentétben nem ugrik rá az áldozatára, hanem a fűszálak, bokrok ágainak végén vár az alkalomra, majd karmos lábaival, akár a bogáncs, akad bele az ember ruhájába, vagy az állatok szőrébe. A legtöbb vérszívót az avar és a dús erdei aljnövényzet rejti.
