A napokban emlékeztek meg Pécsett a roma holokauszt áldozatairól a Lánc utcai emlékműnél. Az eseményen együtt vettek részt a baloldal és a jobboldal politikusai – természetesen a roma szervezetek vezetőivel, képviselőivel közösen.
A független Tiszta Kezek Frakció azonban nem jelent meg az eseményen, mert külön megemlékezést tartanak. Mint kiderült, azért, mert
szerintük a város polgármestere képmutató, aki csak eljátssza az együttérzést, de amikor cselekdni is kellene, akkor nem lép.
Bognár Szilvia lapunk érdeklődésére azt mondta, a frakciójuk többszöri kérése és javaslatai ellenére sem hajlandó Péterffy Attila partner lenni abban, amit „esztergártalanításnak” hívnak. Pécs egykori polgármestere – Esztergár Lajos – ugyanis tevékeny részese volt a városi zsidó gettó felállításának, közvetve ezzel hozzájárulva több ezer pécsi elhurcolásához.
– Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezeket az elhurcolt és megölt pécsieket, embertársainkat megőrizzük az emlékezetben.
Régóta küzdünk azért, hogy azt a pécsi városvezetőt, aki maga alakította ki a városi gettót, ne ünnepeljük, ne adományozzon az önkormányzat díjat a nevében, ne nevezzen el róla városi családsegítő intézményt, vagy éppen utcát, de Péterffy Attila rendre semmibe veszi ezeket a javaslatainkat.
Ezért úgy döntöttünk, hogy nem tudunk vele közösen méltóképpen és őszintén megemkékezni a meggyilkolt, elhurcolt romákról, mert miközben tehetne, semmit nem tesz az „esztergártalanítás” ügyében – magyarázta Bognár Szilvia, aki hozzátette, nagy nehezen tudta elérni azt, hogy az önkormányzat szociális díját legalább már ne Esztergár Lajosról nevezzék el, de a többi kérését visszautasította a polgármester.
A pécsi roma holokauszt emlékmű A II. világháborúban mintegy félmillió cigány lelte halálát a náci rezsim megsemmisítő- és munkatáboraiban. Közülük több tízezren magyarok voltak, jelentős részüket 1944 novemberében internálták. A pécsi műalkotás minden oldalán domborműjelenetek láthatók, amelyek túlélők elmondásai alapján készültek. Az előlapon az utazást jelképezve a jobb alsó szélétől elindul egy vasúti kerék, amiből hiányzik egy darab, ami a cigányság tragikus sorsát, üldöztetését és haláltáborba hurcolását szimbolizálja. A második oldalon egy fal mögé bújva egy kisfiú szeme elé tartott kezekkel félve nézi, hogy szüleit viszik a krematóriumba. A harmadik oldalon a gázkamrában, a zuhanyrózsa alatt rémülten felfelé néző női arc látható, felemelt, rimánkodó kezekkel. Alatta egy meggyötört, lesoványodott férfi reményt vesztve áll, a sínek között, a halál küszöbén. A negyedik oldalon két női alak látható, beletörődött, reményt vesztett arcok, melyek tudják: nincs menekülés a pusztulásból. A tömb négy élét téglasorok teszik ki, a krematórium kéményét szimbolizálva. (via RomaWeb.hu)
