Tavaly csak darabra lehetett venni, most már kilóra is árulják a pécsi fügét a vásárcsarnokban és a piacokon. Az eddig ritkaságnak számító gyümölcs szüretelése még csak most indult be, de már így is rengeteg van belőle.
Magyarországon, így Pécsen is eddig csak az adriai típusú, úgynevezett önmegtermékenyítő fügék hoztak fogyasztható termést, a szmirnai füge eddig nem érett be, termései lepotyogtak. Ám mióta 10 éve megjelent a fügedarázs, már ezek is ontják a gyümölcsöt, sőt a szmirnai típusú füge könnyen aszalódik, íze a magjai miatt is különleges.
Ezek a rovarok rendkívül aprók, mindössze másfél milliméteresek. Petéiket ősszel helyezik a be nem érett fügékbe, amelyekből tavasszal repülnek ki és porozzák be az apró zöld terméseket.
Pécsen a megfigyelés szerint 2008-ban kezdtek beérni az első ilyen fügék,
ekkorra tehető a fügedarázs bejövetele. A rovar a turizmus útján kerülhetett be Baranyába. Ezzel együtt természetes terjedése sem zárható ki, mert a rovar nagy távolságokat is képes megtenni.
„A hazánkban termő gyümölcsfajták közül a mecseki füge az egyedüli, amely nem sínylette meg a száraz, forró nyarat. Sőt — a jelek szerint — a hosszantartó meleg időjárás kedvezett ennek a délszaki növénynek: rekordtermést szüretelnek a pécsi fügefákon. Az országban ezen a mediterrán jellegű tájon szabadban terem a füge, amely semmiben sem különbözik a Földközi-tenger melléki gyümölcsöktől” – írta 1970-ben a Dunántúli Napló.
Ez ma is pont így igaz, sőt a termés már olyannyira sok, hogy kimondhatjuk: Pécsen a füge már nem számít déli, ritka csemegének, bárki vehet bármennyit belőle a piacokon.
A régi pécsi sajtó minden nyáron és ősszel megírta, hogy beérett a mecseki füge, de akkor még mint kuriózum, mert a piacokra csak kisebb mennyiségben került ki. A rendszerváltás előtt ritka csemege volt, csak szárított formában lehetett elérni, karácsonykor és húsvétkor érkezett belőle nagyobb szállítmány.
Ez most a második termés, az első óriási fügék egy hónapja kezdtek beérni a zárt belvárosi udvarokban lévő fügefákon. A második kör már fele akkora, de annál édesebb. Lesz még egy harmadik szüret is, várhatóan szeptember végén.
1959 – Rekordtermés a mecseki fügefákon
„A Mecsek déli lejtőjén — udvarokban, kertekben és szőlőkben — száznál is több fügefa virul Ez a Földközi-tenger melléki, cserjeszerű fa, amely másutt az országban szobanövénynek is ritka, a mediterrán jellegű pécsi éghajlat alatt nemcsak megél a szabadban, hanem termést is hoz minden esztendőben. A korai tavasz, az esős nyár és a hosszú ősz hatására az idén rekordtermést adtak a mecseki fügefák. Egy-egy jól termő cserjéről átlag 10—15 kilogramm nyers gyümölcsöt szedtek le. A barna bőrű, mézédes fügék nagyságra és alakra a szépen fejlett körtékhez hasonlítanak. A gyümölcs nagy részét a háziasszonyok befűzték és kis mennyiségben a pécsi piacokon is árultak belőle. A cserjék még mindig tele vannak üde, sötétzöld levelekkel és egy-egy ágon négy, vagy öt szilvanagyságú füge is található.”
1970 – Fügevásár
„Emberemlékezet óta nem termett ennyi füge Pécsett, mint az idei nyáron. A kertekben, udvarokban és szőlőkben legalább háromszáz cserje virul, amelyek most — hála a páradús, meleg időjárásnak — rekordterméssel örvendeztették meg a gazdáikat. Némely fát valósággal elborítanak a körtealakú fügék, melyek között 8—10 dekás példányok is akadnak. Ennél nagyobb gyümölcsöket a füge hazájában, a Földközi-tenger partvidékén sem szüretelnek. Valóságos fügevásár van Pécsett ezekben a napokban, hetekben. S nemcsak a piacon árusító őstermelők, hanem a belváros nagy csemegeüzlete is kínál belőle.”
A fügét nyersen, aszalva vagy lekvárként fogysztják, lagalábbis ez a legelterjedtebb Pécsen. Kevesen tudják, hogy a friss füge remek párosítás füstölt vagy érlelt sonkához, friss kecskesajthoz és vajaskenyérhez. Borban, fűszerekkel és cukorral párolva majd karamellizálva a sült kacsa egyik legjobb köretének számít, ahogy a hizott liba és kacsamáj is kedveli.
